Az idei év második negyedévére megérkező globális növekedési hullám mára csillapodni látszik, miközben világossá vált, hogy az újraindítás nem várt mellékhatásokkal – nyersanyaghiánnyal és megugró inflációval – is járt. Az elszabaduló árak a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszeríthetik a világ jegybankjait – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, a bank makroelemzését bemutató tájékoztatón.
Az újranyitás után már a második negyedévben megindult a kilábalás a globális gazdaságban.
A nyár végén azonban alacsonyabb fokozatra kapcsolt a világgazdaság, ami mögött a kínálati feszültségek, a megugró infláció és a Covid újabb hullámának hatásai állnak. A kilábalás azonban nem tört kerékbe, a világgazdaság az idén 5 százalék feletti növekedést produkálhat.
Berobbant az infláció
Amíg a globális növekedési előrejelzések az elmúlt hónapokban lefelé módosultak, addig az inflációs prognózisok folyamatosan emelkednek.
A kínálatoldali problémák a vártnál jóval lassabban oldódnak, de az energiahordozók általános drágulása is felfelé hajtja az árakat. Jelenleg a legtöbb fejlett gazdaságban nincsenek egyértelmű jelei annak, hogy a pénzromlás ütemének megugrása nagyobb mértékű másodkörös hatásokkal járna. A bizonytalanságok viszont jelentősek, ami a jegybankok részéről is óvatosságot követel meg. Az amerikai, a kanadai és a brit jegybank esetében is nőtt az esélye annak, hogy az első kamatemelés időpontja a vártnál korábban eljön. A Fed esetében 2022 végén kerülhet sor az első szigorító lépésre, az EKB alapkamata azonban legkorábban 2023-ban emelkedhet. A tervek szerint jövő év közepére a Fed és az EKB is lezárja eszközvásárlási programját.
Növekvő kockázatok Magyarországon
A hazai gazdaság első negyedéves teljesítményét még részben a pandémia határozta meg, az újranyitást követően azonban dinamikus kilábalás vette kezdetét, és a kibocsátás szintje már a második negyedévben elérte a járvány előttit. A pandémia gyorsuló ütemű terjedése áttételes módon hatással lehet a gazdasági szereplők viselkedésére. Ennél nagyobb hatása lehet a növekedésre a globális beszállítói láncokban tapasztalható fennakadásoknak. Ezek a problémák már az elmúlt hónapokban is visszavetették az ipari- és exportteljesítményt, rövid távon érdemi javulás nem várható.
A lakossági fogyasztás azonban a CIB elemzőinek várakozásai szerint javarészt ellensúlyozni tudja az ipar gyengébb teljesítményét;
2021-ben 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedésre számítanak.
2022-ben további lassulás várható, de így is 5 százalék körüli dinamikát prognosztizálnak. A feszes munkaerőpiac, a magas jövedelemkiáramlás és a választások előtti fiskális transzferek komoly támaszt adnak a fogyasztásnak.
Minden a drágulásnak kedvez
A hazai gazdaságot egyre erősödő inflációs nyomás jellemzi. Novemberben csak az üzemanyagárak befagyasztása akadályozhatja meg, hogy a pénzromlási ütem 7 százalék fölé emelkedjen. Az év egészében is jócskán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2-4 százalékos célsávja felett, 5 százalék körül alakul az éves átlagos infláció. A 2022-re a várakozásuk is feljebb tolódott az év eleji prognózishoz képest. Az infláció legkorábban a harmadik-negyedik negyedévben kerülhet újra a célsávon belülre, a jövő év átlagában 4,5 százalékos pénzromlási ütemet vár a CIB vezető elemzője.
Fotó: Varga Jozsef Zoltan / PuzzlePix/Shutterstock/Varga Jozsef Zoltan
Megítélésük szerint a magyar inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik.
Itthon ugyanis nemcsak kínálati okok miatt magas az infláció, a gyorsuló pénzromlási ütemhez a gazdasági túlfűtöttség, a belső kereslet robusztus bővülése, a választások előtti fiskális transzferek, a feszes munkaerőpiac és az erőteljes bérkiáramlás is hozzájárul. Bár a központi bankok lépései rövid távon nem tudják lejjebb nyomni a kínálati feszültségek miatt megugró inflációt, határozott fellépéssel az MNB is képes egyrészt az árfolyam stabilizálására, másrészt annak megakadályozására, hogy az inflációs várakozások érdemben megemelkedjenek.
A magyar jegybank a régióban először, már a nyáron megindult a normalizálás útján, és bár nem óriási lépésekben, de tempósan emelte az irányadó kamatot.
Szeptemberben azonban váratlanul lassított a tempón. A régiós versenytársak – a cseh és a lengyel jegybank – pedig rálépett a gázpedálra. Az elmúlt hetekben mindkét monetáris hatóság a piaci várakozásokat jócskán felülmúló szigorítást hajtott végre, így az MNB nyári helyzeti előnye teljesen eltűnt. Alapforgatókönyvük szerint a szigorítási ciklus 2022-ben is folytatódik, az irányadó ráta a második negyedévben 3,5 százalék körüli szinten tetőzhet.
A külső inflációs nyomás kordában tartásához viszont elengedhetetlen az erősebb árfolyam. E cél eléréséhez az MNB lényegében visszavezeti a kettős kamatrendszert, és e héttől az 1 hetes betétnek az alapkamat feletti kamata funkcionál horgonyként.
(Borítókép: Getty Images)
