Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kifejtette: az orosz-ukrán háború és a vészhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések alapvetően írták át 2022 makrogazdasági pályáját. A magyar gazdaságpolitika számára a fő feladat a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz.
Kisebb növekedés, magasabb infláció
Az orosz-ukrán háború – eltérő mértékben – minden nagy gazdasági régióban alacsonyabb növekedést és a korábban vártnál magasabb inflációt eredményez. A fejlett gazdaságokban a koronavírus-járvány idén már háttérbe szorul, de Kína továbbra is elkötelezett a zérótolerancia-politika mellett, ami egyrészt a kínai gazdaság érdemi lassulását, másrészt pedig a globális beszállítói láncok feszültségeinek erősödését eredményezi. Az idei év során folyamatosan romlottak a globális növekedésre vonatkozó várakozások, de a világgazdaság egészét érintő recesszió továbbra sem valószínű. Az infláció azonban komoly fejtörést okoz a gazdaságpolitika irányítóinak – fűzte hozzá Trippon Mariann.
A CIB elemzése szerint a fejlett gazdaságokban a Covid inflációs sokkjára rárakódott az orosz-ukrán háború inflációs hatása, ami a monetáris és költségvetési politika által is fűtött belső kereslettel párosulva a fogyasztói árak, majd az inflációs várakozások emelkedésében csapódott le. Az inflációs kockázatok drasztikus erősödése éles monetáris politikai fordulatra késztette a globálisan meghatározó jegybankokat. Az eszközvásárlási programok gyorsított kivezetése, a mérlegfőösszegek leépítése mellett ez a korábban vártnál meredekebb kamatemelési pályákat eredményez. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága májusban 50 bázispontos lépésközre váltva az év végéig akár 3 százalékra is feltornázhatja irányadó kamatát, míg az Európai Központi Banknál már a nyár folyamán sor kerülhet az első kamatemelésre, amit 2022 végéig újabb két szigorító lépés követhet.
Lassul a hazai növekedés
Az első negyedévben a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a hazai gazdaság, éves szinten a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal bővült a GDP. A választások előtti jelentős nagyságrendű fiskális transzferek komoly lökést adtak a fogyasztásnak. Az erős évkezdet támaszt nyújt az idei növekedésnek, de ez az ütem az év további részében nem lesz fenntartható.
A háború direkt és indirekt hatásai, a kínai lassulásnak a beszállítói láncokra gyakorolt hatása elkerülhetetlenül mérséklődő ipari dinamikában csapódik le, ami az exportnál is lassulást hoz. A behozatal viszont a megugró világpiaci energia- és nyersanyag-áraknak, illetve a szolid belső keresletnek köszönhetően számottevően nő, így a nettó export az idei év egészében lefelé húzhatja a növekedést. A fogyasztásnak a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, a háztartások magas megtakarítás-állománya nyújt támaszt. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztása is mérséklődik, de az idei év egészében ez lehet a növekedés legfőbb motorja. A beruházásoknál érdemi fékezés várható: a vállalati beruházásokat a dráguló hitelek mellett a bizonytalan kilátások és a szektort érő költségsokkok foghatják vissza. A költségvetési forrásokból finanszírozott beruházásoknál az uniós pénzek hiánya mellett a fiskális kiigazítás kényszere okoz visszaesést.
Megegyezhetünk az EU-val
A CIB Bank vezető elemzője szerint az alapforgatókönyvükben elhúzódó, de nem eszkalálódó háborúval, tartósan magas energiahordozó- és nyersanyag-árakkal kalkulálnak. A jogállamisági eljárásnál arra számítanak, hogy az EU és a magyar kormány kompromisszumra jut, és az uniós források akár már az idén, de nagyobb arányban 2023-ban állnak újra rendelkezésre. A költségvetési kiigazító lépések a csökkenő állami beruházásokon keresztül fékezik a növekedést. Azonban az első negyedéves, a vártnál magasabb GDP-adat után az év egészében 4 százalék körüli, fölötti gazdasági növekedés reálisnak tűnik – jelezte Trippon Mariann. A CIB Bank elemzői szerint a következő időszak fő feladata a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz. Ennek rövid távon fontos eszköze a monetáris szigorítás mellett a költségvetési konszolidáció, hosszabb távon pedig továbbra is elengedhetetlenek a versenyképességet javító intézkedések.
Nyáron tetőzhet az infláció
A gazdaságot továbbra is a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjedő erőteljes inflációs nyomás jellemzi, akkor is, ha az alapélelmiszerek és az üzemanyagok árstopja részben korlátozza az áremelkedést. Az idei évben, a nyári hónapokban jó eséllyel 10 százalék felett lesznek az éves árindexek, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. „2023-ban az év közepétől már érdemi csökkenést várunk, de éves átlagban még jövőre is 4 százalék felett maradhat a pénzromlási ütem” – vélekedett a vezető elemző.
A Magyar Nemzeti Bank a következő hónapokban is folytatja a kamatemeléseket. Az irányadó ráta 2022-ben 7,5-8,5 százalék között tetőzhet, nagyobb eséllyel a sáv felső széléhez közelebb. Az idei év további részében 370-390 között ingadozó euró/forint árfolyamot várnak a CIB szakértői, és tartósan 400 forint/euró fölötti árfolyammal nem számolnak.
Borítókép: Sashkin, PuzzlePix/Shutterstock
