Budapesten lesz az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek csúcstalálkozója

Hírek Járdi Roland
„Mindig mindenen el kell gondolkodni” – ezt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy vállalná-e a felkérést, ha a miniszterelnök őt jelölné a jegybank élére. A tárcavezető a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs előtt azt mondta, sikerült elhárítani minden bojkottra szóló felhívást, így a magyar fővárosban rendezhetik az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek informális találkozóját, ahol minden tagállam képviselteti magát. Egyelőre nem erősítette meg, hogy felkérte volna a kormányfő a Magyar Nemzeti Bank vezetésére, de jelezte, mindennek megvan a maga ideje.

„Szeptember 12-től szeptember 14-ig az uniós csúcstalálkozót Budapesten tartjuk” – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, aki az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek csütörtökön kezdődő informális találkozója előtt tartott sajtótájékoztatót.

A pénzügyminiszter szerint méltatlan és sajnálatos, hogy a mindenkori magyar konstruktív hozzáállást nem mindenki viszonozza, ezzel szemben a magyar kormány továbbra is a párbeszéd híve.

A budapesti tanácskozást ellehetetlenítő szándékok nem értek célba, minden uniós ország képviselteti magát a csúcson – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jegybankelnökök is jelen lesznek. Szerinte minden feltétel adott, hogy az uniós csúcs sikeres legyen. Ez azért fontos, mert Európa komoly kihívások előtt áll, ezért tűzte ki a magyar elnökség a versenyképesség javítását. Ide tartozik, a védelempolitika, a demográfia, a kohéziós politika, az agrártámogatások ügye.

Demográfia, migráció és zöld átállás az uniós csúcs fókuszában

Varga Mihály elmondta, hogy három területre fókuszálnak a következő napokban: ilyen a zöld átállás, a demográfia és az alacsony jövedelmű országok támogatása a migráció kezelésében. Az első kapcsán arra mutatott rá, hogy a feladat nagyságát jól jelzi, hogy a covid előtti időszakhoz képest duplázni kellene a ráfordításokat. Magyarországnak itt jó példái vannak, korábban a lakosság 3 százaléka birtokolta az állampapírokat, azóta ez 21 százalék, tehát a lakosság bevonása a zöld átmenet finanszírozásába eredményes volt, rögzítette. A demográfiai kihívásokról elmondta, hogy számos területre negatívan hat, de szakpolitikákon keresztül több irányból lehet befolyásolni.

A harmadik témára rátérve olyan országokat említett, amelyek a migráció kibocsátói. Magyarország szerinte évek óta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a bajokat nem importálni kell, hanem a küldő országokat segíteni.

A magyar álláspontról bebizonyosodott, hogy helyes – mondta Varga Mihály.

 

A magyar családpolitika is fókuszba kerül

Koncz Zsófia családügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy 2010 óta 30 féle intézkedést vezettek be, ezek között említette a babaváró támogatást, a jelzáloghitel elengedését, a nagycsaládosok autóvásárlásának támogatását, illetve a nagyszülői gyedet. Arra is rámutatott, hogy a bölcsődei férőhelyek megduplázódtak 10 év alatt.

Folyamatosan azon dolgozik a kormány, hogy bővítsék a családtámogatásokat, így újra igényelhető a bölcsődei támogatás szeptembertől, illetve október elsejétől a speciális adózást választó egyéni vállalkozók könnyebben tudnak hozzájutni a falusi csokhoz vagy a babaváróhoz.

Jelezte azt is, hogy a kormány célja, hogy megduplázza a családi adókedvezmény összegét.

Lesz-e jegybankelnök Varga Mihályból?

Kapott-e felkérést Orbán Viktortól, hogy vezesse a jegybankot, tette fel a kérdést a Reuters riportere.

Ez márciusban lesz esedékes, mindent a maga idejében – válaszolta, hozzátéve, hogy a miniszterelnök jogosítványa, hogy jelölje a jegybank elnökét, nem érzi illetékesnek magát, hogy ebben a kérdésben válaszoljon.

Hangsúlyozta, hogy az árstabilitás a jegybank elsődleges feladata, de ez nem zárja ki, hogy együttműködjön akár a kormányzati intézményekkel.

Varga Mihály szerint a növekedés során a beruházásoknak, az exportnak és a fogyasztásnak kell a központba állnia. Rámutatott: a nemzetközi szervezetek is 3, 5 százalékos gazdasági növekedést tartanak reálisnak. Szerinte a reálbérek lehetővé teszik idővel, hogy a fogyasztás helyreálljon, emellett a vállalati hitelkamatok csökkenésével a vállalatok hitelezése is aktivizálódjon. Elismerte ugyanakkor, hogy nagy kihívás a német gazdaság problémahalmaza. „A 3 és 5 százalék közötti növekedés egy miniszterelnöki elvárás”, válaszolta arra, hogy mennyire kivitelezhető ekkora GDP-bővülés.

A teljes cikk itt olvasható.

Fotó: Bodnár Boglárka

Ezek is érdekelhetnek

További híreink