Brüsszelben is együtt lobbiztak a V4-ek az egyenlő élelmiszerpiacért

Hírek
Mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások, közép-európai agrárkutatás, élelmiszerek kettős minősége – ezek voltak a visegrádi országok számára a legfontosabb témák Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén.  

A tanács ülése jó bizonyítéka volt annak, hogy a visegrádi országok (V4) összehangolt fellépésével a mezőgazdaság egyre több területén érhetünk el kiemelkedő eredményeket – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 6-i brüsszeli ülését követően, amelyen két, magyar kezdeményezésre elfogadott V4-nyilatkozat is napirenden volt. A szeptember 21-én, Visegrádon rendezett V4 agrárminiszteri találkozón a megújuló energiaforrásokról, valamint a BIOEAST kezdeményezésről aláírt közös nyilatkozatokat V4-elnökként Magyarország mutatta be a tanácsülésen.
 
A megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséről szóló dokumentumot a V4-ek, valamint Bulgária és Románia agrárminiszterei látták el kézjegyükkel. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó jogszabálytervezet – amelyet az uniós tagállamok energiáért felelős miniszterei fogadnak majd el – korlátozná a takarmányalapú, hagyományos bioüzemanyagok felhasználását 2020 után, ez pedig komoly hatást gyakorolhat a mezőgazdaságra és piaci zavarokat idézhet elő. A közös nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság megújuló energiáról szóló javaslata lényegében megszüntetné az eddigi kukorica- és repcetermelők terményének piaci alapú, biztos felvásárlását. Ez csak Magyarország esetében több mint 2 millió tonna kukoricát érintene.
Magyarország és az egész közép-kelet-európai régió számára kiemelten fontos, hogy az itt versenyképesen megtermelt kukoricát és repcét a régióban dolgozzák fel. Ezáltal érdemben hozzá tudnánk járulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez – emelte ki Czerván György.
 
A BIOEAST együttműködés továbbviteléről szóló megállapodást a visegrádi országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia mezőgazdasági miniszterei írták alá. A megállapodással kapcsolatban a szaktárca államtitkára kiemelte: ez egy újabb fontos mérföldkő a közép-kelet-európai „makro-régió” életében. Közös cél, hogy országaink a korábbinál sokkal aktívabb szerepet töltsenek be az Európai Kutatási Térség biomassza-alapú gazdasággal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeinek megvalósításában – tette hozzá. A Földművelésügyi Minisztérium által tavaly indított BIOEAST kezdeményezés (Közép-Kelet-Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért a Biomassza gazdaságban) arra törekszik, hogy a régiót érintő specifikus kutatási tématerületeket és a kutatási lehetőségeket egyaránt bővítse.
 
Szlovák és cseh kezdeményezésre eszmecserét folytattak az agrárminiszterek a 2017. október 13-án Pozsonyban megrendezett Egyenlő minőségű termékek mindenkinek elnevezésű csúcstalálkozóról, amelyen a visegrádi országok miniszterelnökei mellett több uniós biztos és valamennyi tagállam képviselője is részt vett. Czerván György hangsúlyozta, hogy a kettős élelmiszerminőség kapcsán eddig megtett intézkedések a jó irányba mutatnak, azonban továbbra is az uniós szintű jogi szabályozást tartjuk a legcélravezetőbb megoldásnak. A magyar kormány álláspontja szerint egyértelmű jogi keretekre van szükség ahhoz, hogy a fogyasztókat megtévesztő, eltérő minőségű termékek ne kerülhessenek forgalomba, amelyhez a hatóságok számára is ki kell alakítani a megfelelő intézkedési lehetőségeket.
 
Korábban megírtuk, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország újabb sikert ért el az uniós porondon azzal, hogy az Európai Bizottság iránymutatást adott a kettős élelmiszerminőség kiszűrésére. Ennek segítségével a tagállami hatóságok a bizottság szerint könnyebben fogják tudni meghatározni, hogy uniós jogot sértenek-e azok a vállalkozások, melyek a különböző országokban eltérő minőségben értékesítik termékeiket. Az iránymutatás felsorolja és részletesen ismerteti, milyen uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírásokat kell a hatóságoknak figyelembe venniük, amikor azt vizsgálják, eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekről van-e szó. A bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelését biztosító módszertan kialakításán is dolgozik. Ennek kidolgozásához a bizottság egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére, illetve forrásokat biztosított a tagállamoknak.
 
A témához tartozik, hogy pár hete Horvátországban a vizsgált termékek több mint felénél találtak különbséget a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minősége kapcsán. Jelentős különbséget találtak például a Nutella, az Activia epres gyümölcsjoghurt és a Haribo gumicukorka között is. A magyar fogyasztóknak jó hír, hogy már ugyanolyan minőségű Nutellát kaphatunk a hazai üzletekben, mint a németeknél, vagy az olaszoknál. Ennek érdekében feljavították a magyart, ugyanakkor „lerontották” a németországi mogyorókrémet a Welt című napilap szerint. A Nutellát gyártó Ferrero elismerte a változást, hangsúlyozták azonban, hogy az új termék tápértéke és minősége megegyezik az előzőével. Az összetételt egy német fogyasztóvédelmi csoport szúrta ki és posztolta Facebook-oldalán, felhívták a figyelmet arra, hogy a mogyorókrém cukortartalma 55,9 százalékról 56,3 százalékra nőtt, ezzel együtt tejpor-tartalma 8,7 százalékról 7,5 százalékra csökkent.

Borítófotó: Wikipedia

Ezek is érdekelhetnek

További híreink