Június 29-én, Brüsszelben kezdődik az EU vezetők kétnapos csúcstalálkozója – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság. A lap cikke szerint a napirenden az orosz-ukrán háború, Ukrajna további támogatása, a gazdaságélénkítés, a védelmi kiadások, a migráció, valamint külkapcsolati kérdések szerepelnek. Brüsszel többször is kifejezte azon szándékát, hogy az eddigi 72 milliárd eurón túl további összegekkel támogassa Ukrajnát – ez a napirendi pontok legfontosabbjai közé tartozik, mint ahogy az Oroszország elleni további szankciók kérdése is.
Szíjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter legutóbb az MCC által rendezett konferencián fejtette ki a ez utóbbival kapcsolatban a magyar álláspontot: a világ túlnyomó többsége mihamarabb békét szeretne az oroszok és az ukránok között, Európa azonban nem tartozik ide, sőt az uniós országok versenyeznek az Egyesült Államokkal a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokban. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy félő: a konfliktus globálissá válhat.
Napirendre kerül a migráció kérdése is, az Európai Bizottság informálja az Európai Tanácsot a jelenlegi helyzetről. Magyarország és a V4-ek álláspontja világos a kérdésben. Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok pozsonyi csúcstalálkozóján fejtette ki, hogy a magyar álláspont változatlan: ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.
Orbán Viktor az Európai Bizottság által most felvázolt – a migrációval is foglalkozó – költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges. Magyarország várhatóan nem támogatja a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot – többek között azért, mert az még egy évet sem élt meg.
Az ukránok támogatásának mértékét az EU 50 milliárd euróra szeretné növelni, ez uniós szinten is kolosszális összeg.
Az sem összeegyeztethető a magyar állásponttal, hogy nagyobb összeget fordítanának a migránsok (be)fogadására, és a kritikák között szerepel az is, hogy az EU növelné a csúcsintézmények már így is magas kiadásait – túl sok pénzt emészt fel a bürokrácia.
A hétéves uniós költségvetés – a helyreállítási alappal kiegészítve több mint 2 ezer milliárd euró, ami meghaladja a tagállamok költségvetésének két százalékát. Ez az arány az elmúlt időszakban egy százalék körül szokott lenni. Az előzetes értékelések szerint a Bizottság többlet-pénz kérési javaslatát az Európai Parlament még csak-csak jóváhagyja, a tagállamok esetében azonban ez kevésbé valószínű.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
