Az Európai Bizottság (EB) minapi állásfoglalása új felhatalmazást kér az Európai Tanácstól az energiavezetékek versenyjogi szabályozására. Az eddigi szabályok ugyanis jellemzően a szárazföldi vezetékekre vonatkoztak, a bizottság most ahhoz kéri az állam- és kormányfők támogatását, hogy ezt kiterjeszthessék a tengeri vezetékekre és vezetékszakaszokra is.
Alig meglepő, hogy a német gazdasági minisztérium a korábbi bizottsági álláspontot osztja, és nem tartja szükségesnek a szárazföldi és tengeri vezetékekre vontkozó szabályozás “egységesítését”.
Az Északi Áramlat viszont leginkább egy tengeri vezeték, amely Oroszországot és Németországot köti közvetlenül össze a Balti-tenger alatt. Az első, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezeték tervezése és építése még a szocdem Gerhard Schröder kancellár idejére esett, ami a nyugat és Oroszország Ukrajna ellenőrzéséért folytatott konfliktusa előtt volt. Schröder azóta már a vezetéket üzemeltető Nord Streeam AG konzorcium felügyelőbizottsági elnöke.
A bővítésre pedig nagy szükség lenne, a félresikeredett német energiareform eredményeként a fokozatos lekapcsolásra ítélt német atomerőművek kieső kapacitását leginkább orosz földgáz elégetéséből nyert árammal pótolják.
Mivel Oroszország 2019 után már nem akar Ukrajnán keresztül Közép-Európába földgázt szállítani, fontos lenne az alternatív megoldások kiépítése. 2014 végén Brüsszel megakadályozta a Déli Áramlatot, és csak az Azerbajdzsán – Törökország – Görögország – Olaszország vezetéket engedélyezte, így a Görögországból Szerbia és Magyarország felé elágazó déli gázfolyosó jövője bizonytalan. Az Északi Áramlat kapacitásának megduplázása egy ilyen, Németországot helyzetbe hozó alternatív megoldás lenne, ami ellen a visegrádi országok élénken tiltakoznak.
A Trump-adminisztrációnak is más tervei vannak, ők a jól fizető uniós gázpiacon az oroszok rovására terjeszkednének, itt helyeznék el a repesztéses technológiával nyert, cseppfolyósított palagázukat. Az első szállítmány júniusban már meg is érkezett a tengerentúlról a nagy tempóban megépített lengyel LNG-terminálba. Térségünkben azonban még várni kell az ilyen terminálokra, Magyarországhoz legközelebb pl. a horvát tengerpartra vonatkozóan készültek tervek.
A labda most Brüsszel és Berlin között pattog, bár az amerikai törvényhozás is bejelentkezett egy törvényjavaslattal, amely szankcióval sújtana minden olyan céget és bankot, amely az orosz energiaexport bővítését lehetővé tevő új létesítményt finanszíroz vagy épít. Erre a Kongresszus után még a Szenátusnak is rá kell bólintania. Az amerikaiak exportesélyeit növeli, hogy a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Katar jelenleg konfliktusban áll szomszédaival, így átmenetileg kiesett a megbízható szállítók köréből.
