A héten szerdán a KSH az augusztusi külkereskedelmi forgalom második becslésével jelentkezik. Az euróban számított export az első becslés szerint 37, míg az import 41 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Tekintettel az elszabaduló energiaárakra, vélhetően az export volumene nagyobb mértékben növekedett, mint az importé, ám a cserearány romlása miatt az egyenleg óriási, 1,3 milliárd eurós hiányt mutatott. A szerdai adatból az export és az import volumenének alakulása lesz érdekes – tette hozzá.
Pénteken közli a KSH a lakásépítések harmadik negyedéves adatait. Regős Gábor itt emlékeztetett, az első félévben a lakásépítések vegyesen alakultak: míg a felépült új lakások száma 6,8 százalékkal csökkent, addig a kiadott építési engedélyeké 16 százalékkal emelkedett. Az új lakások iránti kereslet tehát megvan, kérdés, hogy ebből mennyi jut el az építés fázisába. Ezt elsősorban a romló gazdasági helyzet, illetve az elszabadult építőipari árak gátolják – mondta. Még az energiaválság előtt, valamint a dinamikus gazdasági növekedés időszakában sem épült annyi új lakás, amennyire szükség lett volna, így fontos, hogy a lakásépítések száma ne essen vissza még jobban, és az ágazat ne szenvedjen el a 2008-09-es időszakot követőhöz hasonlót, ne áramoljon ki a munkaerő jelentős mértékben – hívta fel a figyelmet.
A magyar monetáris politikában a héten nem várunk semmilyen változást, az egynapos betét kamata továbbra is 18 százalék lehet.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Egyesült Államokban a héten (kedden és szerdán) ülésezik a Fed Nyíltpiaci Bizottsága. A várakozások szerint a Fed sorozatban negyedszer emeli majd 75 bázisponttal irányadó rátáját, amely így a 3,75-4 százalékos sávba kerülhet. A szigorítást a magas infláció indokolja, miközben a munkanélküliség továbbra is alacsony. Az év végén az amerikai alapkamat a várakozások szerint a 4,25-4,5 százalékos sávba kerülhet – emelte ki Regős Gábor.
Az Eurostat több érdekes adatközléssel is jelentkezik. Hétfőn két kiemelt fontosságú gyorsbecslést jelentet meg az intézmény: a harmadik negyedéves GDP, illetve az októberi eurózónás infláció gyorsbecslését. Regős Gábor elmondta, a GDP a második negyedévben még kedvezően alakult, az Európai Unióban negyedéves alapon 0,7, míg éves alapon 4,2 százalékkal bővült, miközben az eurózónában a két mutató rendre 0,8, illetve 4,1 százalékot tett ki. A harmadik negyedévre ennél kedvezőtlenebb adatokat várunk, kérdés, hogy a negyedéves alapú bővülés a pozitív tartományban marad-e. Erre a meglepő pénteki német GDP-adat alapján minden esély megvan, tekintve, hogy az övezet legnagyobb gazdasága negyedéves alapon 0,3 százalékkal nőtt, miközben az elemzők 0,2 százalékos visszaesést vártak – mutatott rá.
Az infláció szeptemberben az eurózónában az előző havi 9,1 százalékról 9,9 százalékra emelkedett, miközben az egyes országok között jelentős eltérés látszott: míg például Franciaországban az infláció mindössze 6,2 százalék volt, addig a balti országokban meghaladta a 20 százalékot – emlékeztetett a szakértő. Várakozásaik szerint a pénzromlás kismértékben tovább gyorsulhatott októberben.
Csütörtökön a szeptemberi munkanélküliségi adatokat közli az Eurostat. Augusztusban az Európai Unióban a munkanélküliség átlagosan 6,0 százalék volt. Ez megfelel az egy hónappal korábbi értéknek, míg az egy évvel korábbinál 0,8 százalékponttal kedvezőbb. Ugyanakkor ebben a mutatóban is jelentős eltérés van az egyes országok között: míg például a lengyel munkanélküliség három százalék alatti, addig Spanyolországban és Görögországban is meghaladja a 12 százalékot a ráta. A következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy a munkanélküliség a gazdasági nehézségek miatt mikor és milyen ütemben kezd növekedni – zárta gondolatait Regős Gábor.
