A zsiliprendszer hetvenöt éven keresztül szolgált, a héten megkezdődött a bontása. A hajózsilip 83,5 m hosszú 12 méter széles, 1200 tonnás uszályok és hajók átbocsátására alkalmas. A vízlépcső 2,5 m szintkülönbséget képes biztosítani a Sió és a Balaton között – számolt be a Sonline.
A zsilip turisztikai látványosságként újul meg; éjszakai megvilágítást kap, a tetején nem lesz kapu, porta és szabad bejárást biztosítanak a belső „sziget„ területére is. Természetesen az építmény funkciója megmarad.
Februárban írta meg a Figyelo.hu, hogy a csaknem százhuszonegy kilométer hosszú, a Balatontól a Dunáig húzódó Sió nem csak a tó többletvizének a levezetését szolgálja: a csatorna egyben a Közép-Dunántúl vízrendszerének a gerince. Így a két és fél éve tartó, a tervek szerint 2023 augusztusában befejeződő felújítás kiemelten fontos a Balaton és a térség vízgazdálkodása szempontjából.
Az összesen 19 milliárd forintos költségvetésű, európai uniós és állami finanszírozású projekt súlyponti eleme a siófoki leeresztő- és hajózsilip, valamint a balatonkiliti mederduzzasztó átépítése, továbbá magának a csatornának a részleges rekonstrukciója – közölte akkor lapunkkal a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A háttérenyaguk szerint a hajózsilip átépítésével már végeztek, és a mederduzzasztó is elkészült, a leeresztőzsilip kivitelezésében pedig februárban a vasbeton szerkezet kialakításánál tartottak. A beruházástól egyebek mellett azt várják, hogy a vízleeresztési kapacitás a jelenleginek a kétszeresére nő.
Ennek elérése érdekében a csatorna egyes mederszakaszain kotrást is végeztek, továbbá magasítottak az árvízvédelmi töltésrendszeren. A vízügy ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy következő invesztíció részeként szükség lesz a Sió teljes, a vízleeresztő képességet tovább növelő felújítására.
A 2000-es évektől kezdődően – feltehetően a klímaváltozás hatására – rendkívül szélsőséges ingadozások jellemzik a magyar tenger vízjárását. Ráadásul az előrejelzések alapján arra lehet számítani, hogy ezek a jövőben az eddigieknél akár nagyobb gyakorisággal is előfordulhatnak – hívta fel a figyelmet a vízügy a projekt bemutatásában. Azt is jelezték ugyanakkor, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai mérsékelhetők, ha sikerül megteremteni a tóban a többlettározás lehetőségét. Ennek egyik lehetséges eszköze a szabályozási sáv maximális értékének a növelése. Így ugyanis jókora vízkészlettartalékot lehet képezni, csökkentve ezzel a tartósan alacsony balatoni vízállás valószínűségét. Utóbbi egyébként nemcsak komoly természetvédelmi kockázatot jelent, hanem országos szinten is érzékelhető gazdasági károkat okoz.
Ahhoz azonban, hogy a megemelt szabályozási szint egy hosszabb csapadékos időszak alatt se okozzon károkat a part menti területeken, szükség van a balatoni vízszintszabályozás rugalmassá tételére – írták, rávilágítva a Sió csatornán zajló korszerűsítés fontosságára. Amellett pedig, hogy a beruházás szolgálja a tó jó ökológiai állapotának az elérését, az ár- és belvízvédelmi biztonságot is növeli.
