Az elmúlt években itthon a kiskereskedelmi elemzők szorosan összekötötték a fekete péntek akciókat a webes áruházakkal – írja a vg.hu –, leginkább azért, mert ez a marketing fogás ott látszódott a legjobban. Egyes webes áruházak ezt az időszakot használták ki önmaguk reklámozására, ebben az időszakban igyekeztek tágítani saját piacaikat. Tehát a fekete péntek valahogy összenőtt az e-kereskedelemmel. Ugyanakkor a black firady nem netes találmány és persze nem is több hetes időszakot, mindössze az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepét, a hálaadást követő pénteki napot és az ezt követő adventi kereskedelmi szezont indítja el – 24 órás, zavarba ejtően nagy árkedvezményekkel. Itthon az utóbbi 10-12 évben vált a novemberi (20-50 százalékos) akciós hónappá, aminek praktikus okai is voltak. Mostanra azonban kissé kifulladt a fekete péntek marketing eszköz, tavaly alig látszódott a számokban és félő, hogy idén sem vonz majd nagyobb vásárlói tömegeket. Mindebben nagy szerepe van annak is, hogy jelentősen megváltozott a hazai háztartások elektronikai berendezésekkel való ellátottsága, a tudatosabb lett a fogyasztói magatartás és persze a gyártók is túl gyors ütemet diktáltak a modern technológia értékesítésében. Az adatok is mutatják, hogy a vásárlók nem képesek anyagilag követni az évenkénti csúcskategóriás mobiltelefonok megjelenését, a kétévenkénti lapostévé-váltást, az ötévenkénti konyha modernizációt. Ráadásul a forint is gyengélkedik, így a műszaki cikkek árnövekedésében bőven több mint 10 százalék növekedést jelent a forint/euró keresztárfolyam változása. Ez pedig azt jelenti, hogy a régi technológiát sem érdemes tömegesen leértékelni, mert sem azt, sem az újat nem lehet olyan nagy számban eladni, mint 6-7 évvel ezelőtt.
A magyar piac is igazodik az uniós trendekhez, például az euró zónában a webes eladások már jóval kisebb mértékben növekszenek, mint Kelet-Közép-Európában, ami arra enged következtetni, hogy lassan, de biztosan eléri a piac (az egyes országokra értve) a termelési lehetőségeinek határát. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy míg itthon a webes eladások a teljes kisker forgalom 10 százalékát teszik ki, addig az euró zónában ennél kicsit többet. Országa válogatja persze, van ahol eléri a 25 százalékot az arány, de van ahol jóval alatta marad. Vagyis a következő időben már nem lesz annyira erős a növekedés és itt is szembe kell néznie a szereplőknek azzal, hogy lesznek periódusok, amikor csökkennek az eladások.
