Nemrég indult meg a magyar dinnye betakarítása a földekről.
Az első körben Békés indul, majd bekapcsolódik az ellátásba Tolna, Fejér, valamint Baranya. A hónap végén kezdik meg a szüretet a jászsági és a hevesi területeken, augusztusban pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg nyújtja majd az ellátás jelentősebb részét. A szakemberek arra számítanak, hogy lapunk megjelenése idején ellepi az itthoni standokat a hazai termés, a helyzet azonban az, hogy például a Balaton környékén már jó ideje hozzá lehet jutni magyar dinnyéhez, de csak közvetlenül a termelőktől. Magyarán számukra, ha kisüzemben is, de már elindult a szezon.
Import
Jóval a szezonkezdet előtt megjelent az importdinnye, főleg olasz termés, amelynek a kilogrammjához 500 forintért lehetett hozzájutni a piacon. Az út menti árusoknál volt olcsóbb és drágább is. A lényeg azonban az, hogy dömpingszerűen jelent meg, ami erőteljes hatással volt az árakra. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar dinnye nyitóárát is, attól függően persze, hogy a hazai termés megjelenése előtt kivezetik-e a kereskedők az importot, vagy nemes egyszerűséggel lenyomják az ellenértékét. Ha nem, akkor a magyar dinnye is a bűvös 500 forint körüli áron jelenhet meg a piacokon, és csak úgy válik olcsóbbá, ahogy bekapcsolódnak az ellátásba a nagykereskedelmi láncok is. Az viszont borítékolható, hogy 350 forint környéke lesz az árhatár a boltokban, míg a piacokon minőségtől függően 400-500 forint.
Költségek
A felvásárlási árakról egyelőre nem jött ki információ lapzártánkkor, de nagyot nem tévedhetünk 80-90 forint környéki ellenértékekkel. Egy ideje már ezen a szinten mozognak – persze néhány forint eltérés is 100 milliós többletet vagy veszteséget generálhat a termelőknek. Tavaly a koronavírus-járvány miatti problémahalmaz okozott fejtörést nekik, az idén a rezsi és a betakarításhoz szükséges munkaerő drágulása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ebben az esztendőben 3500 hektáron termesztenek dinnyét. Ez a terület a korábbi években 4800 hektár volt, majd lassan, de biztosan visszaszorult 4000-4200-ra. A hatékonyság növelésével azonban már a jelenlegi termőterületen is jelentős terméshozam érhető el, ráadásul most a nagy meleg is kedvezett a dinnyének, jóllehet az aszály nem. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a tavalyi 170 ezer után ez évet tekintve 200 ezer tonnában reménykedik, amire biztató jelek vannak.
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a múlt esztendőben 200-220 ezer tonnát vártak.
Mindenesetre a hazai dinnyetermés nagyban függ az időjárástól. Ha most jönnek a viharok, az az érést és persze a betakarítást is nagyban befolyásolja. Az ideális az lenne, ha a termelői szektor a teljes dinnyeszezonban nagyjából 14-15 milliárdos árbevételre tenne szert – ehhez képest immár két éve valamivel tízmilliárd forint feletti az összeg. A kiskereskedelmi árakkal számolva azonban a teljes forgalom bőven átlépi a 20 milliárd forintot.
Fogyasztás
A hazai vásárlók éves szinten 12-15 kilogramm dinnyét fogyasztanak, ami a tíz-tizenkét esztendővel ezelőtti szinthez képest jelentős javulás, hiszen akkor 8-9 kilogramm fogyott fejenként. A terméket egy-két éve erősen reklámozzák az illetékes szervezetek, aminek a hatására ismét közkedveltté vált. Ha a meleg kitart júliusban és augusztus elején, rekordfogyasztás is lehet, ugyanis a dinnyevásárlás erősen függ a kánikulától. Ha sikerül elérni a 15 kilogrammot, akkor a magyarországi termés kétharmada valóban belföldön talál gazdára.
Export
Mindez azt jelenti, hogy 200 ezer tonnás termésnél 50 ezer tonna juthat kivitelre, ami javíthatja a hazai termelők pozícióját. A pandémia előtt a nagy kereskedelmi láncok akkora tételeket kötöttek le, amelyekből a regionális üzlethálózatukat is képesek voltak ellátni. A magyar dinnye fő exportpiaca Lengyelország, Szlovákia és Csehország, de szokott jutni (mostanában viszonylag kevés) Ausztriába is. Tőlünk délebbre viszont már nem, ugyanis jellemzően ott is jó dinnyetermő földek vannak, ahol pedig nem, ott a görög és az olasz import a jellemző. A külpiacokon az elmúlt években komoly konkurensek jelentek meg, de a várhatóan jó és nagy mennyiségű idei termés előrelépést hozhat. Ugyanakkor a külföldi piacok visszahódításához jelentős fejlesztésekre lesz szükség – fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A jelek szerint a fejlesztésekre jut majd forrás, az agráriumba érkező támogatások ilyen célra is felhasználhatók. Ugyanakkor a termelés és a piac bővítéséhez fontos lenne a termelői szervezetek tevékenységének az újraszabályozása is, továbbá a gazdák érdekeinek az érvényesítése.
Hazai
A járvány alaposan átírta a gazdaság működését, de 2019-ben már jól körvonalazódott, hogy megindult a párbeszéd a kiskereskedelmi és a termelői felek között, s jellemzően jól megértik egymást. Így volt ez a dinnyeszektorban is, ahol a kiskereskedők igyekeztek megfelelő árképzéssel értékesíteni a terméket, megfelelő átvételi árak mellett. Nem valószínű, hogy ezt a status quót most bármi megzavarná, hacsak nem valami előre nem látott importdömping. Ugyanakkor a dinnyepiac nem olyan nagy méretű, hogy azt most bárki megzavarja. A behozatal sem tesz a forgalomhoz milliárdokat, inkább néhány száz milliót.
Sárgadinnye
Az idén sárgadinnyéből – az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt – a vásárlók egyre inkább a kisebb, legfeljebb átlagos méretű, 1,5-2 kg-os gyümölcsöket részesítik előnyben, ehhez igazodott a termelés is. A vetőmageladási és a termésbecslési adatok alapján mintegy 480 hektáron termesztik az idén a sárgadinnyét, a termőterület valamelyest nőtt tavalyhoz képest. A termőterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmada Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős földek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.
A cikk a Figyelő hetilap július 15-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Getty Images)
