Betett a harmadik hullám a munkaerőpiacnak

Hírek Szajlai Csaba

A piaci várakozásokkal ellentétben emelkedett áprilisban a munkanélküliségi ráta.

A KSH adatközlése szerint az előző hónaphoz képest 0,4 százalékponttal 4,4 százalékra ugrott az állástalanok aránya.

Vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába – mondta a friss munkaerőpiaci számok kapcsán Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, megjegyezvén azt is: a részletes adatokat megvizsgálva egyértelműen látható, hogy a foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma.

Továbbá a potenciális munkaerőtartalék is csökkent,

ami azt jelentheti, hogy akár több ezren akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik. Előre tekintve az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra, javítva ezzel a munkanélküliségi arányszámot – tette hozzá a közgazdász.

A Takarékbank elemzésében azt emelte ki, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 28 ezer új munkahely jött létre, a közfoglalkoztatottak létszáma 11 ezer fővel csökkent, a háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 25 ezerrel volt kevesebb,

így február-április átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4, 575 millió volt 9 ezer fős csökkenéssel az előző év azonos időszakához képest.

A legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 77,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 2020-as 72,3 százalékos rátáját.

A Takarékbank várakozása szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint, viszont a regisztrált álláskeresők száma ennél magasabb, de az eddig teljesen leállított szektorok újraindulásával ez a szám is aktív csökkenésnek indulhat.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi, amikor elérte a 700 ezret a munkanélküliek száma – derül még ki az elemzésből.

(Borítókép: Virovácz Péter (Figyelő-archív)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink