Rengetegen beszélnek manapság eltúlozva a munkanélküliségről és a foglalkoztatás csökkenésről, ami erősen rombolja a biztonságérzetünket. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Augusztus-október időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 482 ezer fő volt, ami 38 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. A külföldön dolgozók száma 25 ezer fővel, a közfoglalkoztatottaké pedig közel 17 ezerrel csökkent, míg a rajtuk kívül eső úgynevezett elsődleges munkaerő-piacon 3,5 ezerrel nőtt a létszám a múlt évi azonos időszakhoz képest. A foglalkoztatási ráta a 20-64 évesek korcsoportban 75,6 százalék, amely 0,1 százalékponttal magasabb, mint tavaly. Ugyanekkor 202 ezer munkanélkülit tartott nyilván a statisztika, ami 39 ezerrel több, mint egy éve, s a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt, ami pedig 0,8 százalékpontos növekedést mutat. A vizsgált három hónapban az inaktívak száma és aránya is alacsonyabb volt a múlt évinél, ami a korcsoport népességének több, mint 50 ezer fős csökkenéséből adódott.
Mi várható éves átlagban?
Az idei előrejelzések közül a legoptimistábbak is éves átlagban 5 százalékos munkanélküliséget jósoltak, s már kijelenthetjük, hogy várakozásoknál biztosan kisebb lesz, éves szinten maximum 4,4 százalékra becsülöm. Egyébként érdemes külön is vizsgálni az októbert. Ekkor a munkanélküliek száma és a ráta is megegyezett a három hónapos átlaggal, de a foglalkoztatottak száma alacsonyabb volt az időszak átlagánál. A múlt év októberéhez képest 72 ezerrel dolgoztak kevesebben idén. Mindez úgy alakulhatott ki, hogy a pandémia miatt a foglalkoztatásból kiesők inaktívakká lettek, mert nem tudtak aktívan munkát keresni, ami pedig szükséges a munkanélküli státuszhoz.
Melyek voltak a vesztes, valamint a nyertes ágazatok?
Az összesített jó adatok mögött nagyon komoly belső átrendeződés zajlik. Az ágazatok közül a legnagyobb növekedést az Informatikai ágazatban tapasztalhattuk, 17 százalékkal, azaz 22 ezer fővel dolgoznak többen idén a harmadik negyedévben, mint a múlt évben ugyanekkor. A második legnagyobb növekedés a szakmai tudományos műszaki tevékenységet végzők produkálták, 10 százalékkal, 17 ezer fővel bővültek. Az építőipar 16 ezer fővel, a kereskedelem pedig 13 ezer fővel – ebből 10 ezerrel a kiskereskedelem – növekedett. Ezzel egyidőben a szállítás és raktározás területén 45 ezerrel, a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 12 ezerrel, a feldolgozóiparban 28 ezerrel csökkent a létszám.
Hol tapasztalható még mozgás?
Átrendeződést mutat az is, hogy nőtt az önfoglalkoztatóvá válók száma, s aránya a foglalkoztatottakon belül, valamint a részmunkaidősök és a rendszeresen vagy alkalmanként home office-ban is dolgozók aránya. Ezek a változások valószínűleg átmenetiek lesznek, de mindegyik azt mutatja, hogy rugalmasabbá válik a magyar munkaerőpiac. A múlt évben nálunk volt az uniós tagállamok közül a második legalacsonyabb a részmunkaidősök aránya, az ötödik legalacsonyabb a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról is dolgozni tudók aránya, s a hatodik legalacsonyabb az önfoglalkoztatók aránya. Az unió többi országában, ahol korábban is elterjedt volt a részmunkaidő, az önfoglalkoztatás, ott ezek a formák szűntek először meg a tavaszi első hullám idején, s ezért jobban csökkent arányaiban a foglalkoztatás ott, mint nálunk. Hazánkban az atipikus formák átmeneti bővülése segített sokakat bent tartani a foglalkoztatásban. Ezek a folyamatok mutatják, hogy a munkaerőpiac szereplői más megoldásokat használnak most, mint a 2008 körüli időszakban. Akkor sokkal komolyabb elbocsátások, illetve bezárások voltak, most aki csak tudta a túlélést célozta meg, nem bocsátanak el, mert sokkal nehezebb lesz újra megfelelő kompetenciájú munkaerőt találni, mint valamilyen módon megtartani a jókat.
S mi a helyzet a bérdinamikában? Kitartott az elmúlt évek lendülete?
Utóbbit mutatják a kereseti statisztikák is. Január-szeptember hónapokban a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 395 ezer forintra emelkedett, ami 9,8 százalékos növekedés. Minden esély megvan arra, hogy a járvány ellenére idén meghaladjuk a 400 ezer forintos bruttó átlagbért, s ismét 6 százalék feletti lesz a reálkereset növekedés is. A rendszeres, tehát a pótlékok, jutalmak, külön juttatások nélküli növekedés is 8,6 százalék volt. Legnagyobb, 10 százalék feletti növekedést az egészségügy, a szociális ágazat, a szakmai tudományos és műszaki tevékenység, a kereskedelem és az építőipar produkálta. A legkisebb, kilenc havi átlagban 6,1 százalék növekedés a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén volt tapasztalható.
A tavaszi, első koronavírusos okozta sokk után mennyiben más a helyzet?
Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy minden közvélemény kutatás azt mutatja, hogy a járvány hatására az emberek a munkahelyük elvesztésétől, illetve a keresetük csökkenésétől félnek a legjobban. Míg korábban a munkahely választásnál az volt a legfontosabb, hogy adjon lehetőséget bizonyos rugalmasságra a munkavégzés során, ma már az alapbér mértéke és a biztos munkahely lett a legfontosabb szempont. Látható, hogy a politika ki is használja ezeket a félelmeket. Néha a munkanélküliség többszöröséről beszélnek, máskor a megélhetési kilátástalanságáról. Nem most van itt az ideje a felesleges riogatásnak, inkább az összefogást kellene segíteni, hogy tényleg a lehető legtöbb munkáltató túl tudjon élni, meg tudja tartani az alkalmazottjait, s ha túljutunk a kritikus időszakon, akkor megújulva működhessen tovább. Új adókkal, növekvő bérleti díjakkal és egyéb kerületi és fővárosi sarcokkal sem most kellene bombázni a vállalkozásokat.
(Borítókép: Szalai Piroska (MTI/Balogh Zoltán)
