Jobban szeretnék, ha a befektetési alapok összeállítása továbbra is a szakma önszabályozása alapján működne, de együtt tudnak élni a kategóriák és az eszközlimitek jogszabályi rögzítésével – ez a Világgazdaságnak nyilatkozó alapkezelők egybehangzó véleménye a hazai befektetési alapokat szabályozó kormányrendelet tervezett módosításáról.
A Nemzetgazdasági Minisztérium január végén jelentette be, hogy „a tudatos pénzügyi, befektetési döntések segítése, valamint az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a pénzügyi fogyasztóvédelem további növelése érdekében” társadalmi vitára bocsátja a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) kormányrendelet módosítását. A VG a hazai alapkezelői szektor képviselőinél érdeklődött arról, miként értékelik a tervezett változtatásokat.
Európában egyedülálló szabályozásra készül a kormány
A lapunknak név nélkül nyilatkozó, iparágat képviselő befektetési szakemberek kiemelték, hogy Európában nem jellemző a befektetési alapok jogszabályi kategorizálása, valamint az, hogy a portfólióra vonatkozó limitek esetleges átlépését jogi eszközökkel szankcionálják.
Az európai alapkezelőket tömörítő Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) és magyar tagszervezetének, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) egyaránt van saját kategorizálási rendszere a befektetők döntéseinek segítésére. Eszközallokációs limiteket ezek is tartalmaznak, de csak iránymutatásként, ettől az alapkezelő eltérhet munkája során a hozam maximalizálása érdekében.
Korlátoz, de észszerűen
Azt, hogy a kormányrendelet elfogadás előtt álló módosítása előírná, hogy a befektetési alapoknak milyen arányban kell különböző eszközöket tartalmazniuk, egyértelműen korlátozásként értelmezik az alapkezelők.
Szakmai forrásaink szerint a döntéshozók ezzel együtt alapvetően észszerű arányokat határoztak meg, egy tipikus részvényalap például jellemzően most is eszközeinek nagyjából 80 százalékát tartja részvényekben. Igaz, ettől hirtelen vagy nagyobb piaci mozgások esetén esetleg eltérhet a portfóliómenedzser, vagy ha éppen úgy ítéli meg, hogy aktuálisan nincs az alap befektetési politikájába illeszkedő, vonzó befektetési lehetőség a tőzsdén. Azzal, hogy a kormányrendelet a minimum 80 százalékos részvényszintet rögzítené is, szükségszerűen megköti a befektetési szakemberek kezét.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Shutterstock
