A Budapest Bank országosan reprezentatív felmérése szerint Az MFB Pontokon közvetített, vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékekből összesen 270 milliárd forintot igényeltek eddig a vállalkozások, ami a meghirdetett keretösszeg több mint felét jelenti. Ennek közel 40 százaléka, mintegy 100 milliárd forintnyi forrásigény (hitel+vissza nem térítendő támogatás) az elmúlt egy évben az MFB Pontok 5 százalékát üzemeltető Budapest Bankhoz érkezett.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a vállalkozások számára rendelkezésre álló források döntő többségét, 500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásokkal összekötött kombinált pályázatok segítségével helyezik ki az MFB Pontokon keresztül. Ezek a programok a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljes körűen lefedik: lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására. A kombinált termékek iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés a Budapest Bank tapasztalatai szerint: a pénzintézetnél eddig mintegy 100 milliárd forint forrást igényeltek a cégek, aminek több mint a fele hiteligény. A forrásigények döntő többsége a 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező kkv-szektorból érkezett. A legnagyobb érdeklődést a gyártó cégek mutatták az uniós konstrukciók iránt: a Budapest Banknál tőlük érkezett a forrásigények 55 százaléka.
„A kombinált termékekre pályázó vállalkozások összes forrásigényének közel 40 százaléka eddig a Budapest Bank 22 MFB Pontjának egyikéhez érkezett. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a kombinált termékek iránt inkább a nagyobb üzemméretű cégek érdeklődnek, amelyek számára hozzáadott értékkel bír kkv-tanácsadóink szakértelme, felkészültsége, akik mind a beruházás-tervezésben, mind a pályázati anyagok előkészítésében segítséget tudnak nyújtani partnereinknek” – mondja Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
A kombinált konstrukciók közül a kapacitásbővítő beruházásokat támogató, 113 milliárd forint keretösszegű termék iránt volt a legnagyobb a kereslet, hiszen ez a gépbeszerzési pályázatról lemaradó, illetve a telephelyfejlesztést tervező feldolgozóipari cégek számára egyedülálló lehetőséget jelentett. A túligénylés miatt már felfüggesztett termékre a forrásigények 30 százaléka érkezett a bankhoz.
Jelentős az érdeklődés az agráriumot stratégiai jelentőségű szektorként kezelő pénzintézetnél az élelmiszeripari középvállalkozások számára kiírt, 100 milliárd forint keretösszegű pályázat iránt is: az eddigi összes forrásigény 54 százalékát a Budapest Banknál igényelték a cégek. A legnagyobb volumenű beruházások ebben a szektorban várhatók, hiszen míg az összes terméket tekintve az átlagos forrásigény 90 millió forint körül alakult, addig az élelmiszeripari pályázat esetében az egy cégre jutó forrásigény közel 800 millió forint, így nem ritka az 1 milliárd forint feletti összértékű beruházás sem.
A pénzintézet 1600 kkv megkérdezésével zajlott kutatásából kiderült: a vállalkozások mintegy ötöde adott be legalább egy pályázatot eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban. Az EU támogatásokból finanszírozott projektek elindításának köszönhetően a cégek átlagban mintegy 11 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak. Azok a cégek, akik nem terveznek pályázni, elsősorban a beruházási tervek hiányával indokolják ezt (44 százalék), de sokan vannak azok is (19 százalék), akik a pályázóra, a projektre vagy a hitelre vonatkozó feltételeket nem tudják teljesíteni.
Ugyanakkor a cégek 20 százaléka rendelkezik beruházási tervvel a következő évre, közülük 25 százalék venne igénybe valamilyen uniós forrást. Jelentős tartalék van még tehát az uniós támogatásokból finanszírozható projektekben. A Budapest Bank szakértői szerint a jelenleg rendelkezésre álló források alapján a vállalkozások számára kiírt keretek akár ki is merülhetnek az év végéig.
„A bankhoz az eddigi 100 milliárdon túl akár további 50 milliárd forint forrásigény érkezhet. Úgy látjuk, hogy a pályázók kihasználják az időt, hogy megfelelően előkészítsék beruházásaikat. Ez banki szemszögből is jó, hiszen ily módon sokkal kiérleltebb projektekkel találkozunk, amelyeket a piaci logika diktál, és amelyek várhatóan hatékonyabban hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez” – teszi hozzá Toldi Balázs az előzőekhez.