Visszatért az élet a bevásárlóközpontokba, már a ruházati és divatcikk-kereskedők is elégedettek az árbevétel alakulásával – mondta a VG-nek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, megerősítve, hogy a kiskereskedelem számai jól alakultak az elmúlt hónapokban. Mint ismert, tavaly áprilisban bő 80 hónapos növekedés tört meg a szektorban, amit egy szűk esztendő követett, az idei második negyedévtől azonban minden hónapban újra növekedést mutat a statisztika. Kifejtette, hogy a műszaki és az élelmiszer területen eddig sem volt ok a panaszra. Vannak azonban olyan kereskedők, akik még mindig nem látják optimistán a helyzetet, forgalmi számaik elmaradnak a korábbi évekétől, de ennek oka nem a vásárlóerőben keresendő. A várakozások szerint,
amennyiben a járványhelyzet miatt nem kell jelentős korlátozó intézkedéseket bevezetni, a bolti kiskereskedelemben az év végéig összességében behozhatók a Covid miatti kiesések.
A vásárlók magatartásában is érdekes trend figyelhető meg az MNKSZ főtitkára szerint. Míg néhány hónapja a kedvező járványügyi adatok mellett alig mertek bemenni az emberek a plázákba, szeptember végén, október elején teljes mértékben visszatért a korábbi lendület, pedig a napi esetszámok folyamatosan emelkednek.
Ráadásul az olyan jövedelempótló intézkedések, mint a hitelmoratórium meghosszabbítása, a nyugdíjprémium, illetve a jövő évi béremelések, valamint az szja-visszatérítés, az előrejelzések szerint nemcsak árbevétel-, hanem volumennövekedést is eredményeznek. De mivel a drágulás üteme több esetben meghaladja a prognosztizált szintet, az értékesítés volumenére vonatkozó valós képet csak a teljes évet vizsgálva kaphatnak majd a kereskedők.
„A maszkviselés várhatóan visszatér a bolti kereskedelembe is, de abban bízunk, hogy más korlátozó intézkedést nem kell bevezetni”
– bocsátotta előre Neubauer Katalin.
Fotó: Getty Images
Rámutatott, hogy a kereskedők és a lakosság tavaly óta ismeri a védelmi intézkedések fokozatait és azok hatásosságát. A helyes maszkviselés, a kézfertőtlenítés, a távolságtartás gyorsan beégett az emberekbe, sokan már ma is alkalmazzák, annak ellenére, hogy a kereskedelemben még nem kötelező. A szakember jelezte, hogy a figyelemfelhívó táblák, a kézfertőtlenítők ismét ott vannak az üzletek bejáratánál, és sokan automatikusan felveszik a maszkot. A pénztáraknál sok helyen ott maradtak a 1,5 méteres távolságot jelző padlómatricák, ezeket is egyre többen használják.
Az újabb Covid-hullám ellenére a legnagyobb kihívást manapság a munkaerő jelenti a kereskedelemben – állapította meg a szövetség főtitkára.
Nagyon magas fluktuációs adatokat tapasztalnak a kereskedők,
nehéz a rendelkezése álló rövid idő miatt megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat. Az egészségügyi megfeleltetés és a tevékenységgel összefüggő legszükségesebb biztonsági oktatásokat követően gyakorlatilag azonnal beállnak az újak a pult mögé, és ez nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi szakma presztízsét, pedig arra igen nagy szükség lenne. A 200 ezer forintos minimálbér és a 260 ezer forintos garantált bérminimum a versenyszférát közvetlenül nem érinti, de a teljes bértáblára hatással lesz. A megnövekedett fizetések kitermelhetőségéért sokat kell tenni a kereskedelmi vállalkozásoknak, de ez valószínűleg általános jelenség lesz, és nem szakmaspecifikus.
(Borítókép: Noam Galai/Getty Images)
