Hiába állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása a magas infláció miatt, az inflációs folyamatokat legjobban leíró maginflációs mutató egyre kevésbé támasztja az érvelését. Augusztusban ugyanis már a második egymást követő hónapban mért rendkívül enyhe árnyomást a magyar gazdaságban a Központi Statisztikai Hivatal – olvasható a Világgazdaságban.
Noha általában minden szem a fogyasztói áremelkedések éves alapú növekedésére szegeződik, és a fiskális és monetáris politikai szereplők is rendre ezt emelik ki, sokkal érdekesebb az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflácó, annak is a havi bázisú értéke: júliusban és augusztusban mért 0,2-0,3 százalékos áremelkedés összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a tavaly nyáron, a sokk kezdetekor látott 3 százaléknál, sőt, ez már a korábbi, alacsony inflációs közeget idézi.
Tehát ugyan az éves árindexek magasak lesznek még egy darabig, és az üzemanyagár-emelkedés is bekavarhat, de az az árnyomás már, amivel vállalatok és végső soron a fogyasztók szembesültek az elmúlt másfél évben, tulajdonképpen megszűnt.
Ugyan kétségtelenül magas az augusztusi 16,4 százalékos fogyasztói árindex, még így is jogosan adódik a kérdés, hogy miért látja mindig szükségét a jegybank az európai viszonylatban is egyedülálló kamatszinteknek, főleg, hogy közben a magyar gazdaság első számú közellensége, az ikerdeficit is eltűnt az energiaárak normalizálódásával.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaságban olvasható
Címlapkép: xtock, PuzzlePix/Shutterstock
