Balog: A keresztény közösségek túlmutatnak önmagukon

Hírek
Fontos dolgokra hívta fel a figyelmet Fabiny Tamás evangélukis püspök, és Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások minisztere a reformáció ötszázadik évfordulója kapcsán.

A hagyomány szerint Luther Márton ötszáz évvel ezelőtt, október 31-én hirdette ki tételeit Wittenbergben. Ebből az alkalomból Balog Zoltán a Magyar Idők hasábjain megjelent írásában osztotta meg gondolatait a reformáció jelentőségéről.

A miniszter szerint a keresztény közösségeknek az a dolguk, hogy mutassanak túl önmagukon, de "ezt kívülről félre lehet érteni. Akik a keresztény közösségen kívülről azt hallják, hogy »misszió«, azok úgy gondolhatják, hogy az egyházak itt már megint valami igényt jelentenek be, hogy bele akarnak szólni mások dolgaiba, meg akarják változtatni őket. »Az egyház törődjön csak a saját híveinek a lelkével, a többit hagyja a politikusokra, a gazdaság szereplőire, a szórakoztatóiparra, s ki tudja még, mire.« Így tiltakoznak" – fejti ki Balog.

Fel kell tenni a kérdést ugyanakkor, hogy az üzenet, miszerint "van egy magasabb valóság, mint ahová mi magunk fel tudunk jutni", mit jelenthet a közéletben: "Elsősorban egy emberképet jelent. Egy olyan közös, keresztény – katolikus és protestáns – emberképet jelent, amelyik különbözik azoktól az emberképektől, amelyeket a politika általában képvisel. Mert minden intézkedés, minden törvény, minden kormányzati döntés mögött van egy emberkép" – fogalmaz Balog Zoltán.

Hogy mit gondol az, aki így vagy úgy irányítja az egészségügyet, az arról is szól, hogy mit gondol ő az emberről. Hogy hogyan irányítja a köznevelés rendszerét, az arról is szól, hogy mit gondol a jövendő generációról. Hogy milyen médiapolitikája van, hogy mit tart megengedhetőnek a médiában, és mit nem, az azon is múlik, hogy mit gondol az emberről. Hogy például milyen reklámok lehetnek.

Megvan a gazdaságnak, a szórakoztatóiparnak és a társadalmi valóság minden szegmensének, részének a saját emberképe. És nekünk is megvan a miénk. Megvan a bibliai keresztény emberképünk, amelyet mellé vagy szembe lehet állítani ezekkel az emberképekkel. Provokálni lehet. Protestálni lehet" – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Fabiny Tamás a Magyar Hírlapnak adott interjúban fejtette ki, hogyan vélekedik arról, hogy a hívek száma egyre csökken a kontinensen, még Luther szülőföldjén is: "Én a Lutheránus Világszövetség alelnökeként is mindig azt hangsúlyoztam, hogy ne a nyugatiak szabják meg az agendát, a tennivalókat, hanem hallgassanak a kelet-közép-európai egyházakra, vegyék figyelembe a mi tapasztalatainkat, a kommunizmus alatti helytállásunkat is. Többször előfordult Nyugat-Európában, hogy amikor előadásaimon szembesítettem az ottani egyházak képviselőit azzal, miért veszik le a templomukról és a nyakukból a keresztet, miért nem vállalják nyíltabban és bátrabban a hitüket, saját identitásukat, az leforrázta őket, mert zavarja őket az őszinte kritika."

A migrációs válság kapcsán Fabiny megjegyzi: komoly fenyegetést jelent az európai kereszténységre, ennek kapcsán pedig párhuzamot von az Oszmán Birodalom terjeszkedésével. "Ma sem elég, ha csak sóhajtozunk a migráció és az iszlám terrorizmus veszélyei miatt, és képmutatóan siratjuk a keresztény Európát, hanem éljük meg sokkal markánsabban, bátrabban, hitvallásosabban a kereszténységünket, és akkor esélyünk van arra, hogy nem fognak bennünket elnyomni a más vallású, identitású bevándorlók."

Fabiny Szerint a reformáció 2017-ben "a protestáns válasz az európai lelki és erkölcsi válságra, hogy kézbe adjuk a Bibliát, és azt mondjuk, itt van, tessék, olvassátok. Így tudunk élni a reformáció legnagyobb ajándékával, hogy újra felfedezte a Szentírást és az ahhoz való kötődést, a világban ezen az alapon való tájékozódás lehetőségét kínálva fel az embernek."

Borítófotó: Balog Zoltán beszédet mond a wittenbergi magyar napok megnyitóján a Luther-házban (fotós: Bartos Gyula/EMMI)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink