Az újranyitás ára a megugró infláció

Hírek Szajlai Csaba

Az MNB-ben összességében az idei évben 6,5-7 jövőre 5-6 százalék közötti növekedésre számítunk. Ugyanakkor egyre sorakoznak a viharfelhők a globális gazdaság felett, az alappályát övező kockázatok így nagyon jelentősek. Elég csak a negyedik hullám várható hatásaira, vagy az elmúlt időszakban látott nyersanyagár-robbanásra utalni – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.

Vannak olyan közvetett hatásai is a járványnak, illetve az azt követő kilábalás szerkezetének, amelyek továbbra is beárnyékolják a növekedési kilátásokat

– emelte ki lapunknak adott interjújában Balatoni András, hozzátéve: a globális termelési láncok akadozása, a szállítási nehézségek, a chiphiány, vagy épp az energiaárak drasztikus emelkedése mind-mind közvetve a koronavírus okozta gazdasági válság következményei. Ezek a kínálati hatások azt eredményezik, hogy hiába van élénk kereslet például egyes termékek iránt, a termelés nem tud bővülni a kívánt mértékben. A jegybank elemzési igazgatója aláhúzta, hogy a közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez – hangsúlyozta.

Balatoni András kitért arra is, hogy a megugró infláció részben az újranyitás ára. Ahol gyorsabban indult újra az élet a lezárásokat követően, ott a fogyasztói árak is élénkebben nőttek. Az Egyesült Államokban a nyári hónapokban 5 százalék fölé nőtt, és a régiónkban is hasonló tendenciák játszódnak le – jegyezte meg. Arra a felvetésre, hogy mikor térünk át a közös uniós pénz használatára, az elemzési igazgató így válaszolt:

a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan aktívan foglalkozik a kérdéssel. Csak a biztonságos eurobevezetés lehet sikeres.

Ehhez szükséges, de nem elégséges a maastrichti kritériumokat teljesíteni! Egyrészt szükséges a megfelelő konvergencia, azaz reálgazdasági fejlettség, másrészt elengedhetetlen a megfelelő gazdaságpolitikai mozgástér (alacsony hiány, 50 százalék alatti államadósság, makroprudenciális mozgástér) az euró biztonságos bevezetéséhez. Emellett fontos, hogy a pénzügyi rendszerünk közel hasonló mélységű és hatékonyságú legyen, mint az eurozónáé, illetve az üzleti és pénzügyi ciklusok összhangja is elengedhetetlen. Mindez, valamint a jól ismert kritériumok együtt biztosítják azt, hogy az euró bevezetését követően is folytatódjon hazánkban a fenntartható felzárkózás – tette hozzá végezetül.

Infláció: óriásit drágult az élet

A teljes cikk a Figyelő legújabb számában olvasható.

(Borítókép: Balatoni András MNB igazgató Fotó: Vémi Zoltán)

További híreink