Az összeomlás szélén az afgán egészségügy

Hírek Figyelo.hu
Afganisztán kapcsán az elmúlt hónapokban főleg az Amerikai Egyesült Államok húsz év katonai jelenlétet követ kivonulásáról, a tálibok villámléptékű hatalomátvételéről és kormányalakításáról, valamint az evakuálásokról szóltak a hírek.

Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egy nagyjából 33 milliós országról beszélünk, amelyet természetesen nem került el az egész világos sújtó koronavírus-járvány sem.

Az Egészségügyi Világszervezet átfogó jelentése alapján az afgán helyzet nemcsak politikai szempontból tragikus – közölte a CNBC.

A WHO szerint az afgán egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll, mivel a finanszírozás hiánya miatt több ezer egészségügyi intézmény küzd az orvosi felszerelések megvásárlásával és a személyzet fizetésével – emelte ki a VG szemléje.

Amennyiben nem történik sürgős intézkedés, az országot humanitárius katasztrófa fenyegeti

– jelentette ki Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója és Ahmed Al-Mandhari, a WHO kelet-mediterrán térségért felelős regionális igazgatója az Afganisztán fővárosban, Kabulban tett látogatását követő közös nyilatkozatában.

A tálibok hatalomátvétele és kormányalakítása nem változtatott azon a helyzeten, hogy az ország nagymértékben függ a nemzetközi segélyektől.

A kiszámíthatatlan politikai helyzetre reagálva számos adományozó felfüggesztette az országnak nyújtott segélyeket, és az Amerikai Egyesült Államok is befagyasztotta afgán pénzügyi eszközeit.

A WHO szerint a legnagyobb veszélyt Afganisztán legnagyobb egészségügyi projektjének, a Sehatmandinak nyújtott adományok csökkentés okozza, ugyanis ennek hiányában az egészségügyi intézmények gyógyszerek, orvosi felszerelések és üzemanyag nélkül maradnak, valamint az egészségügyi dolgozók fizetése sem biztosított.

Éhezik Afganisztán

A Sehatmandi az ország egészségügyi ellátásának fő forrása – a szervezet 2 309 egészségügyi intézményt működtet az Afganisztánban, amelyek 2020-ban több mint 30 millió embernek nyújtottak segítséget.

Számos létesítmény mást eddig is csökkentette a működését vagy bezárt, így az egészségügyi szolgáltatók kénytelenek nehéz döntéseket hozni arról, hogy kit mentsenek meg, és kit hagyjanak meghalni

– ismertette közlemény, amely hozzáteszi azt is, hogy a létesítményeknek csak 17 százaléka működött teljes kapacitáson.

Az afgán egészségügyi rendszer nagyfokú sebezhetősége jelentős hatással bír az ország koronavírus elleni harcára is.

A 37 afganisztáni Covid-kórházból kórházból kilencet már be kellett zárni, és a járványügyi intézkedések minden területén visszaesések figyelhetők meg, beleértve a felügyeletet, a tesztelést és az oltási programot is

– tájékoztatott közleményében a WHO.

A oltások területén igen siralmas a helyzet az arab országban, az afgán lakosságnak mindössze 1,1 százaléka szerezte meg a védettséget a Covid-19 ellen.

Ez nem csupán a nyugati országok egyre kedvezőbb oltási mutatóihoz képest borzasztóan rossz adat, hanem ahhoz viszonyítva is, hogy a tervek szerint év végéig a lakosság 20 százalékát be szeretnék oltani. Ebben a WHO is próbál az ország segítségére lenni.

Ráadásul a koronavírus-járvány nem az egyetlen egészségügyi vészhelyzet, amellyel Afganisztánnak szembe kell néznie. Az ország egyike annak a kettőnek a világon, ahol még mindig elterjedt a gyermekbénulás – hívta fel a figyelmet a WHO. A vad poliovírusos esetek száma a 2020-as 56-ról idén mindössze egyre csökkent, de a betegség felszámolására irányuló erőfeszítések könnyen elbukhatnak az afgán egészségügyi rendszer problémái miatt. Ezen kívül kanyarójárványok is terjednek Afganisztánban.

Afganisztán jövője és a tálib hatalomátvétel volt a téma a VG Podcast legfrissebb adásában.

(Borítókép: Élelmiszert és egészségügyi felszereléseket tartalmazó, Pakisztánból az afgán embereknek küldött segélycsomagokat rakodnak ki a pakisztáni légierő C-130-as repülőgépéből a kandahári nemzetközi repülőtéren 2021. szeptember 10-én. (MTI/EPA)

További híreink