A nemzetközi buszos turizmus lassú visszaépülését, a tartósan megcsappanó kereslet miatt a kínálat zsugorodását prognosztizálják a buszos vállalkozók. A jövőkép riasztó, mivel a belföldi turizmus sem generál akkora forgalmat a csoportos utaztatás számára, amely a szektort el tudja tartani, a szolgáltatók zöme csődbe mehet.
A csoportos be- és kiutaztató vagy európai körutas nemzetközi turizmus beindulására még várni kell, az óvatos, visszafogott nyitásra 2021 ősze előtt nincs reális esély – összegezték a helyzetet és a lehetséges jövőképet a hazai autóbuszos vállalkozások 60 százalékát tagjai között tudó Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary Autóbusz Tanácsának résztvevői legutóbbi ülésükön.
Dittel Gábor ügyvezető főtitkár a VG.hu-nak kifejtette:
arra számítanak, hogy a pandémia hosszú távon is át fogja írni az utazási szokásokat.
A piac csak lassan, fokozatosan épül vissza, mérhető és értékelhető számú nemzetközi utazóközönségre 2022 nyara, 2023 előtt nemigen lehet számítani. Ugyanakkor a tartósan álló járművek ismételt üzembe és forgalomba helyezése tetemes költségekkel jár egy közel másfél éves bevétel nélküli időszak után. A szolgáltatói oldal óhatatlanul csökkenni fog, kevesebb lesz az életképes vállalkozás.
A korábban eseti megrendelésre dolgozó, kiegészítő tevékenységet nem végző, tőkeszegény családi mikro- és kisvállalkozások túlélésére minimális az esély,
ami azért is veszélyfaktor, mert ők adják a piacnak akár a 80‑90 százalékát.
Az ázsiai csoportok gyakorlatilag eltűntek, a kontinentális utazások visszaesése még jövőre is kitarthat. Mindeközben a belföldi turizmus sem generál megfelelő számban autóbuszos csoportokat, inkább az egyéni utazást preferálják sokan, vagy elmozdulnak a menetrend szerinti utazási forma irányába.
A mobilitási szokások változása és a piac beszűkülése miatt az eddigi nemzetközi relációnak új területeket célszerű keresnie,
ez lehet a MICE, azaz hivatásturizmus, az iskolás csoportok, sportolók szállítása, vagy a belföldi kulturális, gasztro- vagy élményturizmus – állapították meg a piaci szereplők. Fontos szempont az a kormányzati törekvés – hangsúlyozta Dittel Gábor –, amely előirányozza a beutaztató turizmus esetében a Budapest-centrikusság oldását. A főváros élhetőségét fenyegető nemkívánatos tömegturizmus veszélye egyelőre nem fenyeget a külföldi beutazó csoportok és utasok számának várható csökkenése miatt, viszont a vidéki régiók fokozottabb bevonása a buszos körutazásokba új perspektívát teremtene minden résztvevőnek.
A különjárati buszos piacon érintettek ismét megkongatták a vészharagot,
jelezve, hogy bár minden bizonnyal visszatérnek a magas színvonalú szolgáltatást igénylő külföldi turistacsoportok, továbbra sem körvonalazódik sem kormányzati, sem önkormányzati szinten szándék arra, hogy az autóbuszos városnéző programok feltételrendszere javuljon. Nincs biztosítva például a zárt ajtós turistabuszok parkolása, megállása a nevezetességek közelében.
Ha a tendencia nem változik, valamennyi fővárosi turisztikai látványosság – a Citadella, a budai vár, a Kossuth tér és a Parlament, a bazilika, a Hősök tere – esetében megszűnik a városnéző különjárati autóbuszokkal való megközelítés, a megállás, a le- és felszállítás, a parkolás lehetősége, így ez a szolgáltatás akár el is tűnhet a palettáról – figyelmeztet az autóbusztanács az állásfoglalásában.
A munkacsoport álláspontja szerint a jövő legnagyobb kihívása az utazásszervezés digitalizációja mellett az elvesztett munkaerő pótlása lesz. A képzett buszvezetők nagy része eltűnt a különjárati szegmensből, a képzés nem részesül állami támogatásban, és a rendkívüli költségek miatt a fiatal generáció számára sem vonzó ez a hivatás.
(Borítókép: Shutterstock)
