Az agglomeráció nélkül Budapest az ország teljesítményének a 38 százalékát adja, ami régiós szinten kiemelkedően magas, hiszen a nagyobb lakossági részesedéssel bíró Bécsben is csupán az osztrák GDP közel negyedét termelik. A magyar főváros területén 1,6 millió munkahely található, és napi szinten mintegy félmillióan ingáznak be, több mint 300 ezren személygépjárművel – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányában.
Bár jelenleg is Budapestre érkezik a legtöbb befektetés és az elkövetkező évtizedekben is kétségtelen lesz a központi szerepe, a jelentőségében csökkenés fog mutatkozni. Az autópályák kiépülésével, a települések városiasodásával és a vidéki munkahelyi és gazdasági lehetőségek, illetve az infrastruktúra javulásával a főváros túlsúlya mérséklődni fog.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Hazánkban a fővárosban és agglomerációjában termelik meg az ország GDP-jének a 47,7 százalékát, ami Európában a negyedik legmagasabb arány. Írország fővárosának, Dublinnak a kiemelkedő helyezése annak köszönhető, hogy sok uniós piacon tevékenykedő vállalat adóminimalizáció érdekében az adóparadicsomnak számító szigetország fővárosában létesít központot. Megfigyelhető továbbá a jelenség, hogy a balti államokban a fővárosok gazdasági súlya jellemzően domináns, a rangsorban Lettország, Észtország és Litvánia fővárosai rendre az első, második és kilencedik helyen állnak (69%, 63% és 43% értékekkel).
A magyar főváros területén 1,6 millió munkahely található, és napi szinten mintegy félmillióan ingáznak be, több mint 300 ezren személygépjárművel. Lakosságarányosan fővárosunkban a legmagasabb a vállalkozások száma, ezer főre vetítve Budapesten több mint 100 cég működik.
Számos elmélet szól a hatékonyan működtethető városméret és településszereket meghatározásáról. Az országon belül a települések méretének egészséges eloszlását – tehát ahol nincsen túlságosan kiemelkedő központváros – az úgynevezett rangsor-méret szabállyal kapjuk. A sorrendméret-szabálynak is nevezett módszer alapja, hogy az adott ország n-edik legnagyobb népességű városának a legnépesebb város lakosságszámához viszonyított aránya 1/n. Tehát például a második legnépesebb város lakossága fele akkora mint a legnépesebbé, a harmadiké pedig harmad akkora.
Címlapkép: MTVA/Róka László
