Az MNB jelentésében kiemelik: a növekedési kilátások romlása és a pénzügyi stabilitási kockázatok várható növekedése azonban szoros monitorozást, ellenőrzést igényel. A jövő pénzügyi szabályozási kihívásait a klímaváltozás okozta pénzügyi stabilitási kockázatok kezelése, az online hitelnyújtás támogatása, valamint a lakossági hitelkiváltási piac erősítése jelenti majd. Az MNB 2022. évi Makroprudenciális jelentése kiemelt témaként foglalkozik az európai makroprudenciális keretrendszer fejlesztési irányaival, a klímaváltozás potenciális pénzügyi stabilitási kockázataival és azok lehetséges kezelésével, az online hitelnyújtás térnyeréséhez szükséges hazai adatvagyon hozzáférhetőségének kérdéseivel, és a fix kamatozású lakáshitelek pénzügyi stabilitásban betöltött szerepével. A jelentés szerint 2022 első feléig mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben folytatódott a hitelállomány erőteljes növekedése. Bár érdemi rövid távú hitelezési kockázatok még nem alakultak ki, a lakásárak túlértékeltsége historikusan magas szintre emelkedett, ami középtávon a ciklikus kockázatok felépülését eredményezheti.
Kifeszített a lakáshitel-felvevők jövedelmi helyzete
Az infláció, az emelkedő kamatok és lakásárak miatt ugyanakkor már látható, hogy a lakáshitel-felvevők jövedelmi helyzete nagyon kifeszített és még tovább romolhat, miközben a fedezetek terheltsége érdemben nem változott. A bankrendszer a külső források tekintetében megfelelő és stabil forrásellátottsággal rendelkezik a jelenlegi globális kihívások idején is, amit az MNB vonatkozó finanszírozási előírásai is támogatnak. A jegybanki kamatemelések a betéti kamatokban lassan megjelennek, ez hosszabb távon a betétkiáramlások erősödésén keresztül növekvő finanszírozási kockázatokhoz vezethet.
Élénkülő jelzáloglevél-piac, bővül az online hitelezés
Idén nyáron az MNB módosította a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozását a jelzáloglevél-piac további fejlesztése, a befektetői kör bővítése és a forint lejárati összhang erősítése érdekében. Ennek értelmében 2022. július 1-től a devizában denominált jelzáloglevél-alapú források is beszámíthatók az előírás teljesítéséhez, a korábban bejelentett szigorítások pedig 1 évvel később, 2023. október 1-jétől lépnek majd életbe. Az így potenciálisan élénkülő jelzáloglevél-piac hozzájárul a stabil banki források kedvező áron való elérhetőségéhez. Az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi stabilitási kockázatok értékelésére. A jegybank folyamatosan vizsgálja a makroprudenciális keretrendszer zöldszempontú átalakításának lehetőségeit főként az adósságfék előírások és a tőkepuffer-követelmények tekintetében. A banki online hitelezési folyamatok fejlesztése hatékonysági, versenyképességi és pénzügyi stabilitási kérdést is jelent. 2022. júniusra volumenalapon a személyihitel-kihelyezés 20 százaléka online történt, és minden harmadik új személyi hitelt teljesen elektronikus úton vettek fel a banki ügyfelek. Az online nyújtott személyi hitelek a bankfiókban nyújtottakhoz képest nem tekinthetőek kockázatosabbnak. Az online hitelezés további térnyerését a nemzeti adatvagyonhoz történő széleskörű banki hozzáférés biztosítása nagyban segítheti. Az MNB aktív fellépésének köszönhetően az elmúlt években a hazai jelzáloghitel-piacon általánossá váltak a rögzített kamatozású hitelkonstrukciók. A fix kamatozású hitelek az emelkedő kamatkörnyezetben jelentős pénzügyi stabilitási előnyökkel bírnak. Hosszabb távon azonbana hitelkiváltási piac fejlesztése, a jogszabályi akadályok elhárítása szükséges ahhoz, hogy a most hitelt felvevő adósok a jövőben potenciálisan csökkenő kamatkörnyezet előnyeiből is részesülhessenek.
