Az idei év első felében a magas energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelték a hazai inflációt, ugyanakkor a termelői árak emelkedése közel teljes mértékben begyűrűzött a kiskereskedelmi árakba. A külső költségtényezők hatását az üzemanyagár-stop, valamint a háztartási energiaárak hatósági szabályozása mérsékelte. A lakossági energiaárak emelése 2022 szeptemberétől egy éven keresztül 2,5-3,0 százalékponttal emeli az inflációt. Szintén a rövid távú inflációt növeli a történelmi léptékben is jelentős kiterjedésű aszály, aminek a becsült inflációs hatása az aszálykár mértékétől függően közel 1 százalékpont lehet. A költségoldali árnyomás továbbra is magas, azonban az egyes alapvető élelmiszereket és az üzemanyagokat érintő árstopok december 31-ig történő meghosszabbítása, a tavaly év végi magas bázisok, valamint a csökkenő fogyasztási kereslet az alacsonyabb infláció irányába mutatnak.
Hol tetőzik az infláció?
A hazai infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így összességében az idei évben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A következő év első felében egyre markánsabban jelentkezik a globális nyersanyagárak csökkenésének és a hazai fogyasztás mérséklődésének dezinflációs hatása. A fogyasztóiár-index 2023-ban a 11,5–14,0 százalékos tartományban, 2024-től pedig 2,5–4,0 százalék között alakulhat.
A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi
Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. 2023-ban a háztartások fogyasztása csökkenhet és a beruházások is mérséklődhetnek. A nettó export ugyanakkor a külső piacok és az ellátási láncok lassú helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. Az emelkedő költségek előretekintve mérséklik a vállalati szektor beruházási aktivitását, továbbá az állami fejlesztések átütemezése is negatívan hat a beruházási aktivitásra. A beruházási ráta ugyanakkor – a magas árdinamika következtében – 28 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.
A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül négy alternatív forgatókönyvet emelt ki
A lassuló globális konjunktúrával számoló kockázati forgatókönyvaz alappályánál alacsonyabb növekedési és inflációs pályát feltételez. A tartósan magasabb energia- és nyersanyagárakkal számoló forgatókönyv szerint az alappályánál magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pálya valósul meg. Az alacsonyabb energia- és nyersanyagárakat feltételező alternatív pálya alacsonyabb inflációs és magasabb növekedési pályával áll összhangban. A másodkörös inflációs hatások erősödését bemutató forgatókönyv az alappályához képest magasabb inflációs pályával számol.