Baksay Gergely, a jegybank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója a friss előrejelzést ismertetve rámutatott: újra csökkenő pályán van az infláció, a fogyasztói árindex idén novemberben érte el a csúcsát. A maginfláció a következő hónapokban még emelkedik, 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, ezután 2022 második felétől csökkenni fog. Az infláció 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe – mondta.
Az adószűrt maginfláció idén 3,9 százalék, 2022-ben 5,3-5,5 százalék, 2023-ban 2,9-3,5 százalék, míg 2024-ben 2,7-3,3 százalék között alakul a jegybanki előrejelzés szerint.
A pénzromlás üteme
idén éves szinten 5,1 százalék lesz, 2022-ben a 4,7-5,1 százalékos sávba várható, míg 2023-ban 2,5-3,5 százalék lehet.
A jegybank szakértői csapata a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését is módosította, a szeptemberben várt 6,5-7 százalék helyett erre az évre 6,3-6,5 százalékra vitték le az éves GDP-növekedésre szóló prognózisukat, 2022-re 4-5 százalékos bővüléssel számolnak, 2023-ra 3,5-4,5 százalék az MNB GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzése.
Az ügyvezető igazgató kiemelte: a magyar gazdaság helyreállási képessége erős, de a gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik. A növekedés szerkezetét kettősség jellemzi: a nemzetközi termelési láncok zavarai, és az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait.
A gazdasági növekedés szerkezete rövid távon a belső kereslet irányába tolódik el.
A folyó fizetési mérleg egyenlege átmenetileg romlik, de a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával fokozatosan javulni fog. A globális ellátási láncok problémái már jövő évtől elkezdenek csökkenni.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A jegybanki prognózis szerint az államháztartás hiánya és az államadósság GDP-hez mért aránya évről-évre mérséklődni fog. A már bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen növelik majd a lakosság jövedelmét.
A reálgazdasági és az inflációs kilátásokra is leginkább az energiaárak történelmi összevetésben is kiugró emelkedése hat, az energiaárak átgyűrűzése még sokáig tart, ezért a maginfláció csak 2022 második felétől fog mérséklődni.
A lakosság reáljövedelme jövőre jelentősen megnő, a növekedés húszéves távlatban a harmadik legmagasabb lesz.
A munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad a következő években. A hazai válságkezelés jelentős részben hitelalapú volt, a háztartási és vállalati hitelezés bővülése tovább folytatódik a következő években – jelezte. A jegybank szakértői szerint a beruházási ráta magas marad, 28 százalék felett alakul a GDP arányában 2022-ben, ami az EU-ban a 3. legmagasabb arány – ismertette.
A termelési oldalon a magas energiaárak mellett akadályt képez a chiphiány, ami a járműipart és az elektronikai ipart fogja vissza, ezek az ágazatok a régiós áruexport 30-50 százalékát teszik ki, a magyar exportban 30 százalékot jelentenek. A teljes áruexport és a szolgáltatásexport is negatív hatásoknak van kitéve, így 2022 második feléig nem járulnak hozzá érdemben a GDP-hez. Kedvezőnek nevezte, hogy egyre nő az akkumulátorgyártás súlya és dinamikája a hazai ipari termelésen belül, mára több mint 40 százalékkal meghaladja a 2019-es szintet – jelezte Baksay Gergely.
(Borítókép: Getty Images)
