Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő várható romlása a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést. Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja a háború időtartama, kimenetele, a további szankciók, vagy azok esetleges későbbi enyhítése, az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása.
A háború miatti bizonylatanság és a külföldi vásárlóerő várható csökkenése, valamint az orosz és ukrán turisták kiesése miatt az idegenforgalom kilábalása is lelassulhat, bár a tavalyi évhez képest messze jobban alakulhat, javítva a szolgáltatások egyenlegét. A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet.
A tőkemérleg az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 5,5-6 és jövőre pedig 3,2 milliárd euró hiányra számítanak a Takarékbank elemzői a folyó fizetési mérlegben a tavalyi 4,74 milliárd euró hiányt követően, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így a tavalyihoz hasonlóan a folyó fizetési mérleg hiánya kissé meghaladhatja a GDP 3 százalékát, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 2 milliárd euró közelébe, a GDP 1,1 százalékára emelkedhet a tavalyi 0,85 milliárd eurónyi, azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő igény után, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.
2452 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a tavalyi negyedik negyedévben, ami 2241 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest.
A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 574 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 584 millió euró többlettel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 445 millió euró volt, a negyedéves GDP -1,1 százaléka. A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2142 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 9 millió euró többlethez képest, ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 857 millió euróról 1243 millió euróra emelkedett. A külföldön dolgozók létszámának csökkenése és a külföldi befektetők befektetéseinek növekvő jövedelmei miatt emelkedett az elsődleges jövedelmek hiánya, míg kissé romlott a másodlagos jövedelmek hiánya is. A bruttó külső adósság 91,6 millió euróra nőtt (a GDP 59,7 százaléka) az egy évvel ezelőtti 80,6 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 126,85 milliárd euróra a tavalyelőtti 109,93 milliárdról. A nettó külső adósság 16,1 milliárd euróra, a GDP 10,5 százalékára emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,39 milliárdról (a GDP 7,04 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 23 milliárdra a tavalyelőtti 14,1 milliárdról.
Tavaly összesen 4,736 milliárd euró nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 1,56 milliárdról, a GDP arányában pedig 3,1 százalékra az előző évi 1,1 százalékról. A tőkemérleggel együtt számolva a 2020. évi külső finanszírozási képesség 1,23 milliárd euró, a GDP 0,9 százaléka volt, ezzel szemben 2021-ben 0,85 milliárd eurónyi külső finanszírozási képesség keletkezett, ami a tavalyi GDP 0,6 százaléka volt.
(Borítókép: Shutterstock)
