Az alvás kiváló stresszkezelési technika lenne, ám ha stresszesek vagyunk, nem tudunk elaludni, ami további stresszforrást generált – kezdte előadását Vida Zsuzsanna, a Magyar Alvás Szövetség szakmai elnöke, neurológus-szomnológus a Figyelő és a Világgazdaság Csak egészség legyen címet viselő kétnapos konferenciáján. Hozzátette, a mesterséges fények elterjedése sem tett jót az alvászavarok szempontjából. Érdekesség, hogy a villanyvilágítás elterjedésével a korábbi tízórás(!) átlagos alvásidő 6 óra negyven percre csökkent.
A népesség 95 százalékának átmenetileg már volt alvászavara, míg a felnőttek nagyjából negyede – ismertette Vida Zsuzsanna. Mindez azért is érdekes, mert az alvás fontosságát a memória regenerálódása is igazolja, szükséges a megfelelő memóriateljesítményhez is.
Az alváshiány összefügghet a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával, gátolja a fogyást és fogékonyabbak lehetünk a fertőző betegségekre is – hívta fel a figyelmet a szakember a kevésbé közkeletű alváshiány okozta tünetekre.
Érdekes még, hogy az emberi óragének huszonöt órára vannak beállítva, sejtszinten van jelen a bioritmusunkban, a korán vagy későnkelés (pacsirta vagy bagoly típus) is genetikai eredetű, ahogyan az is, hogy az éjszakázás után az illető hogyan teljesít másnap.
Érdemes kivizsgáltatni magunkat akkor, ha trendszeresen napi kilenc-tíz óra alvásnál többre van szükségünk – hívta fel a figyelmet Vida Zsuzsanna.
Az alvásproblémákról szólva azt mondta, ha nem tudunk elaludni, keljünk fel az ágyból, az sem baj, ha a lakás más pontján alszunk el, egy hosszú ideje alvászavarral küzdő embert ugyanis akár a saját ágya stresszelhet.
Valálik István, az Észak-Budai Szent János Centrumkórház idegsebész főorvosa előadásában azt mondta, az idegsebészet kezdetben a túlélést jelentette, az idegsebészeti új technológiák lényegében az elmúlt pár évtizedben terjedtek csak el.
Az első beavatkozások a kézremegés csillapítását célozták, az első innovációkat a Parkinson-kórosok esetében alkalmazták, az 5 Hz körüli remegést sikerült megszüntetni. Ezt a beavatkozást egyre korszerűbb módszerekkel végzik, amely innovációban az idegsebész főorvosnak kiemelkedő szerepe van.
Bár a remegés a legismertebb, de a főorvos hozott példát dystonia (kóros izom-összehúzódások miatti akaratlan mozgás) megszüntetésére is: a beteg az önkéntelen arcmozgások miatt nem tudta kinyitni a szemét, a beavatkozást követően viszont tünetmentessé vált. Az idegsebész által hozott további példákból is az derült ki: a kezdetben a túlélést jelentő orvostudományi alág ma már egyértelműen az életminőségünket hivatott javítani és folyamatosan fejlődik.
Szó esett a genomika tudományterületéről is, ami a genomot és a gének kölcsönhatásait vizsgáló multidiszciplináris tudományt fedi le, abban a reményben, hogy az összes betegségünk okát fel tudjuk térképezni. Ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke kiemelte, a diagnosztikában már látszik úttörés: súlyos, örökölt genetikai betegség esetén önmagában nem az életmódja számít, muszáj a kezeltetésre is figyelmet fordítania – például a lakosság öt százalékának hajlama van trombózis kialakulására. Ugyanakkor a cukorbetegség rizikója sem jelenti automatikusan a betegség kialakulását – hívta fel a figyelmet. Arról is beszélt, bár léteznek magasabb árfekvésű mikrobiom vizsgálati csomagok, ám ezek sem adnak pontos választ minden kérdésünkre, például a teljes bélflóránk működésére, felépítésére.
Jó üzlet-e az egészséges munkavállaló? A rövid válasz igen, ám a kérdés jóval összetettebb – derült ki Csébfalvi János, az Inspiring Culture tanácsadócég vezetőjének előadásából. Kifejtette, a fizikai, lelki, szellemi, érzelmi, társas, foglalkozási, környezeti jóllétet is megkülönböztetünk. Itt megemlített néhány közvélemény-kutatási eredményt is, miszerint a munkavállalók hatvan százaléka nem azonosul a vállalattal, a fluktuáció elérheti a nyolcvan százalékot is, míg az embereket jobban előtérbe helyező vállalatok a tőzsdén is jobban teljesítenek. Ez egyben megválaszolja a kérdést -derül ki az előadásból, de a nyereség is nagyobb az emberközpontú cégeknél. Persze csupán az egészségprogramok indításával nem lehet mindent egy csapásra megoldani, a vezetői példamutatás kulcsfontosságú, ahogyan az is, hogy a munka egy közösen elfogadott küldetés legyen.
Borítókép: Vémi Zoltán/Világgazdaság