Szórványon az összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amelynek tagjai akár falvakban, akár városokban idegen nyelvi környezetben élnek a Kárpát-medencében és Moldvában. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma a Kárpát-medencében kb. egymillió.A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így.
A szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák fogyásukat, elkerüljék a teljes beolvadást. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Magyarország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket. Emellett a kormány 2015-ben elindította Petőfi Sándor-programot, amelynek ösztöndíjasai részt vesznek a szórvány egyesületeinek szervezőmunkájában, magyar nyelvet, néptáncot, népzenét oktatnak.
A Romániában első alkalommal 2011. november 12-13-án megtartott központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciáján megállapították, hogy a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük jelentős mértékben hozzájárul az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szórványtanácsa. Később az RMDSZ szórványmenedzser-szolgálatot indított, melynek keretében 14 szórványkollégium működését támogatja, és próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok beolvadását.
A szervezet műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek. Emellett a magyar tömbnek számító székelyföldi megyék rendszeres kapcsolatot ápolnak az erdélyi, magyar szempontból szórványnak számító megyékkel, például Arad, Temes vagy Hunyad megyével. Idén az RMDSZ központi rendezvényét Szamosújváron, a Téka szórványközpontban tartja, témái a romániai oktatási törvény módosítása és a szociális intézmények, szervezetek kihívásai. Részt vesz Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, az RMDSZ vezetőségének jónéhány tagja és parlamenti képviselője.
Besztercén a Szakszervezetek Művelődési Házában lesz szórványnapi rendezvény, ahol fellép a Tokos Zenekar. Szeben megyében, a medgyesi Millenium-Házban a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével Székelyföld, arcok, tájak emberek címmel fotókiállítás indul. Hunyad megyében, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum 3. emeleti nagytermében 18 órától Demeter László Háromszék értékei Dél-Erdélyben és Kun-Gazda Gergely Bethlen Gábor művelődéspolitikája címmel tart előadást.
Budapesten, az Országgyűlés szerdai ülésén emlékeznek meg a Magyar Szórvány Napjáról, de a Kárpát-medence határon túl, Erdélyen kívül is programokat szerveznek a szórványközösségek. A magyar közmédia több tematikus műsort szentel a szórvány bemutatásának.
Borítókép: MTI/Gazda Árpád
