A héten több fontos adattal is jelentkezik a KSH – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Kedden jelennek meg a kormányzati szektor negyedik negyedéves egyenlegére vonatkozó adatok, azaz megtudhatjuk, hogy hogyan alakult tavaly a költségvetés eredményszemléletű hiánya. Bár a háromszázalékos maastrichti kritériumot biztosan nem sikerült teljesíteni, ez most nem jár még negatív következményekkel, hiszen az Európai Unió átmenetileg felfüggesztette az ezzel kapcsolatos előírásokat – részletezte Regős Gábor. Hozzátette, az első három negyedévben a GDP-arányos hiány 3,7 százalék volt, így év végére az eredetileg kitűzött 4,9 százalékos hiánycél is teljesülhetett volna. Valószínűbb azonban, hogy a hiány közelebb volt a 6 százalékhoz, hiszen a kormányzat később már ezt kommunikálta hivatalos célként, a kettő közötti eltérés okaként a rendkívüli nyári gázvásárlást megjelölve. Erről a szintről kell folytatni a költségvetési hiány lefaragását, amely az egyik fontos egyensúlyi mutató, így már rövid távon sem maradhat ezen a szinten.
Kérdés, hogyan alakult a kiskereskedelmi forgalom, mennyivel ellensúlyozta a visszaesést az év eleji béremelés
Fotó: Balázs Attila / MTI / Balázs Attila
Szerdán az ipar februári adatait közli a KSH. Januárban az ágazat termelése a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult – emlékeztetett Regős Gábor – éves szinten a nyers adatok szerint 0,2, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,2 százalékkal csökkent, havi alapon pedig a mérséklődés nagysága 5,1 százalék volt. Tekintettel arra, hogy a magas beruházási ráta és a javuló külső környezet eredményeként az ipari termelés lehet az idei növekedés fő motorja, ezért a februári adatokban alapvetően javulásra számítunk. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy január végén az ágazat rendelésállománya már csak 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben novemberben a bővülés mértéke még súrolta a húsz százalékot – tette hozzá a szakértő.
Csütörtökön a februári kiskereskedelmi adatok, illetve a külkereskedelmi termékforgalom első becslésének adatai jelennek meg. Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 4,5 százalékkal csökkent, amelyen belül is az élelmiszerforgalom 4,8 és az üzemanyag-forgalom 9,7 százalékos visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet – emlékeztetett Regős Gábor a visszaesésre. Az élelmiszereknél a reálbérek 7,6 százalékos csökkenése mellett a termékcsoport átlagos árszintjének a magas infláción belül is kiemelkedő, 44 százalékos emelkedése játszott szerepet, míg az üzemanyagok esetében az ársapka kivezetése fogta vissza a forgalmat. Februárban a visszaesés mértéke a magas bázisidőszaki adatra való tekintettel ennél magasabb lehet, bár itt a visszaesést mérsékelhetik az év eleji béremelések.
A külkereskedelmi termékforgalom januárban vegyesen alakult. Kedvezőtlen, hogy az export volumene kevésbé bővült, mint az importé (9, illetve 11,3 százalék). Hosszú idő után ugyanakkor javulás történt a cserearányban: míg az export árak 17,8 százalékkal, addig az import árak csak 16,6 százalékkal emelkedtek. A hiány a 2022. decemberihez és az egy évvel korábbihoz képest is romlott, 413 millió eurót tett ki. Ez jelentős romlás az első becslésben közölt értékhez képest. A csütörtöki adatközlésből kiderülnek a februári euróban számított értékindexek, illetve a passzívum mértékének alakulása.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat héten megjelenő adatai közül a kedden nyilvánosságra kerülő negyedik negyedéves lakásár-adatokat és a szerdán megjelenő negyedik negyedéves fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A tavalyi harmadik negyedévben a lakásárak az euróövezetben 6,8, míg az Európai Unióban 7,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ez azt mutatja, hogy a lakások érdemben drágábbá váltak ebben az időszakban, bár az áremelkedés mértéke elmaradt az időszakban mért inflációtól – magyarázta Regős Gábor. Kiemelte, a legnagyobb mértékű drágulást Észtországban (24,2 százalék), Magyarországon (21,0 százalék) és Litvániában (19,3 százalék) mérték, miközben Dániában 2,4 százalékkal csökkentek átlagosan a lakásárak. Ugyanakkor negyedéves alapon az Eurostat hat országban tapasztalta az árak csökkenését, ami azt mutatja, hogy az energiaválság eredményeként a lakások iránti kereslet mérséklődni kezdett.
A harmadik negyedévben az Európai Unió folyó fizetési mérlege a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiányt ért el az egy évvel korábbi 2,0 százalékos többlet után, amely romlásban a termékegyenleg és az elsődleges jövedelmek egyenlegének romlása játszotta a legnagyobb szerepet. Az egyenleg romlásához tehát nagyban hozzájárult az energiaárak emelkedése nyomán a cserearány romlása. A szerdai adatközlésből kiderül, hogy tudott-e javulni az Európai Unió folyó fizetési mérlegének egyenlege a tavalyi negyedik negyedévre.
Kedden és szerdán ülésezik a lengyel jegybank monetáris tanácsa. A lengyel alapkamat mértéke 2022 szeptembere óta 6,75 százalék. További szigorítás annak ellenére sem várható, hogy a lengyel infláció esetében még messze nem beszélhetünk tetőzésről – hívta fel a figyelmet Regős Gábor – bár a ráta az októberi 17,9 százalékos értékéről januárra 16,6 százalékra csökkent, addig februárban ismét növekedett, 18,4 százalékra.
Borítókép: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
