A héten a KSH egyetlen gyorstájékoztatót sem ad ki – megjelenik azonban több kiadvány is a héten, melyek tartogathatnak érdekességeket – ismertette afigyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Az egyik ilyen az üzleti szolgáltató központok teljesítményét mutatja be. A kiadványból vélhetően képet kapunk arról, hogy a hazánkban egyre nagyobb teret hódító szolgáltatóközpontok milyen gazdasági súllyal bírnak és pontosan milyen tevékenységet is végeznek – emelte ki Regős Gábor.
Remélhetőleg az idén a mezőgazdaság teljesítménye kedvezőbb szintet ér el és vége a teljesítménycsökkenésnek
Fotó: Getty Images
Szintén külön kiadvány jelenik meg a héten a mezőgazdaság 2022-es adatairól. Tudjuk, hogy az ágazat gazdasági teljesítménye kedvezőtlenül alakult, majdnem harmadával esett vissza. A kiadványból megismerhetjük ennek részletes tényezőit – a földhasználat mértékét az egyes növények esetében, illetve az állattenyésztés főbb adatait. Remélhetőleg az idén a mezőgazdaság teljesítménye kedvezőbb szintet ér el és véget ér az elmúlt éveket jellemző kisebb-nagyobb teljesítménycsökkenés.
A jegybanki adatközlések közül a kedden megjelenő, a nemzetközi tartalékok márciusi szintjére vonatkozó adatokat érdemes kiemelni a szakértő szerint. A tartalékok szintje februárban 39671 millió eurón alakult, ami ugyan elmarad a januári 40 261 millió eurós értéktől, de a 2022-es értékek mindegyikét meghaladja annak ellenére is, hogy az MNB októbertől március végéig biztosította az energiaimportőrök devizaszükségletét. Ennek megfelelően jelentős változást a márciusi adatokban sem várunk, ám ezt követően a devizafedezet biztosításának megszűnésével vagy jelentősebb mennyiségű uniós forrás beáramlásával akár növekedhet is a tartalék szintje – mutatott rá Regős Gábor
Ami a nemzetközi piacokat illeti, szerdán a márciusi inflációs adatokat és a februári építőipari adatokat közli az Eurostat. Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja márciusban az előző havi 8,5 százalékról 6,9 százalékra csökkent, elsősorban az energiaárak mérséklődése és a magas árak bázisba kerülése miatt. Amíg februárban az energia áremelkedése még 13,7 százalékos volt, addig márciusban éves alapon már 0,9 százalékos árcsökkenést mért az Eurostat. Kismértékben ugyanakkor tovább gyorsult az élelmiszerek drágulása: 15,0 százalékról 15,4 százalékra. Ez azt mutatja, hogy még az eurózóna esetében is korai lenne a fellélegzés az inflációs folyamatok tekintetében. Az eurózónán belül a legmagasabb infláció továbbra is a balti, illetve a keleti országokat jellemezte. A legmagasabb értéket Lettországban mérték (17,3 százalék), míg a legalacsonyabbat Spanyolországban (3,1 százalék) – emelte ki Regős Gábor. Az új adatközlésből kiderülnek a teljes Európai Unióra vonatkozó adatok.
Az építőipar termelése januárban kedvezően alakult. Az ágazat teljesítménye éves alapon az eurózónában 0,9, míg az Európai Unióban 1,4 százalékkal emelkedett, miközben a havi növekedés rendre 3,9 és 3,5 százalékot tett ki. Éves alapon a legnagyobb növekedés Szlovéniát (26,7 százalék), Szlovákiát (14,7, százalék) és Portugáliát (6,3 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb visszaesés Belgiumban (4,7 százalék), Magyarországon (3,6 százalék) és Finnországban (2,7 százalék) történt. A KSH adatközléséből tudjuk, hogy hazánkban az építőipar márciusban is jelentős, 11,8 százalékos csökkenést szenvedett el. Szerdán megtudjuk, hogy hogyan alakult márciusban a termelés az EU-ban és hogy hol helyezkedett el hazánk az uniós rangsorban.
Pénteken a 2022-es államháztartási hiány és államadósság adatokat közli a hivatal. A harmadik negyedévben a GDP-arányos hiány a megelőző negyedévhez képest az eurózónában 2,0 százalékról 3,3 százalékra, míg az Európai Unióban 1,8 százalékról 3,2 százalékra emelkedett. Ezen belül a legnagyobb hiány Romániát (6,3 százalék), Magyarországot (6,1 százalék) és Belgiumot (5,1 százalék) jellemezte, míg a legnagyobb többlet Írországot (3,1 százalék), Portugáliát (1,3 százalék) és Litvániát (1,0 százalék). Az államadósság mértéke az előző negyedéves 94,2 százalékról 93,0 százalékra csökkent az eurózónában, míg 86,4 százalékról 85,1 százalékra az Európai Unióban. A legnagyobb adósságrátával Görögország (178,2 százalék), Olaszország (147,3 százalék) és Portugália (120,1 százalék), míg a legkisebbel Észtország (15,8 százalék), Bulgária (23,1 százalék) és Luxemburg (24,6 százalék) rendelkezett. Az új adatközlésből megtudhatjuk a hiány és az adósság év végi szintjét.
Borítókép: Butenkov Aleksei / Puzzlepix/Shutterstock
