Az ESG már a gazdaság megkerülhetetlen trendje

Hírek Figyelő
A zöld fordulat és az ESG törvény bevezetése alapvetően átalakítja a gazdasági szereplők jelenét és jövőjét. De mit is jelent az ESG keretrendszer, amely a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontokat foglalja magában? Hogyan hat ez a követelményrendszer a kis- és középvállalkozásokra is? Ezekre a kérdésekre adtak választ egy közelmúltban megrendezett konferencia résztvevői.

“Az ESG keretrendszer strukturált, adatalapú és szabályozások által motivált megközelítést kínál a fenntarthatóság eléréséhez, amely túlmutat a hagyományos profitmaximalizáláson” – hangsúlyozta Szalay Rita, a PwC ESG vezető szakértője. Kiemelve, hogy az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a szűkülő erőforrások, a növekvő hulladék, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan érzékelhető és növekvő egyenlőtlenségek, az emberi jogok megsértése stb. sürgető beavatkozásokat igényelnek, és a vállalatoknak nemcsak a közvetlen tevékenységeikre, hanem az ellátási láncaikra is figyelniük kell. Habár a szabályozások jelentős követelményeket támasztanak, ugyanakkor komoly lehetőséget is jelent a vállalatok számára a versenyképesség növelésére és a fenntartható működés biztosítására, miközben be nem tartásuk egyre komolyabb jogi és piaci kockázatokat hordozhat – figyelmeztetett a szakértő.

ZÖLD, vezetés, vállalat, üzlet, szoftver

Fotó: Shutterstock

“A fenntarthatóság és az ESG szempontok integrált megközelítése nem csupán etikai kötelesség, hanem üzleti szükségszerűség is” – emelte ki az előadásában Pogány Éda, a Syngenta Europe üzleti fenntarthatósági vezetője. Rámutatva, hogy az emberiség a globális környezeti határok jelentős részét már túllépte, ez pedig sürgető cselekvést igényel a vállalatok részéről. Az üzleti modelleknek alkalmazkodniuk kell a 21. századi kihívásokhoz, átlátható, hiteles, felelős működéssel, mely nemcsak a kockázatok csökkentését, hanem új lehetőségek teremtését is magában foglalja. Az ESG szempontok beépítése nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálja, hanem hozzájárul a hosszú távú üzleti fenntarthatósághoz is, mely végső soron az emberi szükségletek és a bolygó korlátainak egyensúlyát célozza. Szavai szerint a fenntarthatóság integrálása az üzleti stratégiába több előnnyel is jár: növeli a vállalatok versenyképességét, javítja hírnevüket, és hosszú távú sikert biztosít. Az ESG kihívásokra való proaktív válaszadás új termékek és üzleti modellek fejlesztéséhez vezethet, amelyek jobban illeszkednek a jövőbeni piaci és környezeti elvárásokhoz.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG igazgatóságának igazgatója, Molnár Csaba Gábor a magyar ESG törvényről szóló előadásában kiemelte, hogy bár az ESG eredetileg egy befektetői eszközként indult, mára komplex üzleti gyakorlattá vált, amelynek révén a vállalatok erősíthetik a versenyképességüket. Magyarország az elsők között alkotta meg az ESG keretrendszer szabályozást, amellyel az uniós szabályozást megelőzve igyekeznek elegendő időt biztosítani az érintettek felkészülésére. A magyar ESG törvény célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva egy 2-3 éves felkészülési időszakot biztosítson, melynek során erősíteni kívánja a hazai gazdaság versenyképességét, támogatni a magyar vállalatok megfelelését, kialakítani a nemzeti szakértői tudásbázist, racionális mintát mutatni a közösségi jogalkotás számára​. “Ez a környezet lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalatok tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a jövőbeli kötelezettségekre anélkül, hogy azonnali szankciókkal kellene szembenézniük​”- hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor. Hozzátéve: a törvény célja az is, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységét fenntarthatósági szempontok alapján vizsgálva átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tegye azokat. Ez nemcsak a befektetők számára fontos, hanem társadalmi és szakmai igényekre is reagál, így biztosítva, hogy a vállalatok tevékenysége megfeleljen a környezeti, társadalmi és kormányzati elvárásoknak.

Fotó: Shutterstock

Pataki Gábor, az Auto Securit Zrt. üzletfejlesztési vezetője arról beszélt, hogyan lehet a vállalati járműflotta elektrifikációja az első lépés az ESG irányába. “Az elektromos autókra való áttérés nemcsak a környezeti fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hanem gazdaságilag is megtérülő befektetés” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az autóflották CO2-kibocsátásának nyomon követése és a vezetési szokások optimalizálása révén jelentős megtakarításokat és környezetvédelmi előnyöket lehet elérni. Az adatvezérelt megközelítés, amely a járművek használati mintáit és fogyasztási adatait elemzi, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyabban tervezzék meg az elektromos autókra való átállást. A telematikai rendszerek használata kulcsfontosságú, hiszen ezek segítségével pontosan mérhető és auditálható a járművek CO2-kibocsátása. Pataki Gábor szerint az elektromos autók használata során felmerülő “hatótáv para” megfelelő tervezéssel és töltési időzítéssel kiküszöbölhető, így az elektromos autók mindennapi használata kompromisszumok nélkül valósítható meg. Kifejtette: az elektromos autók üzemeltetési költségei jelentősen alacsonyabbak a hagyományos fosszilis üzemanyaggal működő járműveknél. Az energiahatékonyság javításával és a CO2-kibocsátás csökkentésével nemcsak a környezetvédelmi célok érhetők el, hanem jelentős pénzügyi megtakarítások is realizálhatók, amelyek hozzájárulnak a vállalatok fenntarthatósági céljainak teljesítéséhez.

Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió által bevezetett szabályozások, mint például az EU Green Deal és a Taxonómia rendelet, valamint a helyi jogszabályok, mint a magyar ESG törvény, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy átláthatóan és felelősségteljesen működjenek. Az Opten által kifejlesztett ESG Index segítségével a vállalkozások átfogó képet kaphatnak arról, hol állnak a fenntarthatóság terén, és milyen területeken szükségesek fejlesztések. A karbonlábnyom számítása és az ESG jelentések készítése szintén kulcsfontosságú elemei a fenntarthatósági törekvéseknek. Az Opten és partnerei, mint a Mastercard és a Doconomy, olyan innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik a cégek számára, hogy gyorsan és pontosan meghatározzák karbonlábnyomukat.

Milyen jelentősége van a fenntarthatóság szempontjából a vállalatirányítási (corporate governance) és a viselkedési/magatartási (corporate behavior) területeknek? Erre a kérdésre adott választ Dr. Gonda György CMC vezetési tanácsadó, aki szerint kiemelten fontos, hogy a vállalatok olyan átlátható és elszámoltatható rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztosítják a fenntarthatósági célok megvalósítását és a társadalmi felelősségvállalás előmozdítását. Emellett nélkülözhetetlen, hogy a vállalatok stratégiájuk részévé tegyék az ESG és CSR tevékenységeket, és ezeket a felső vezetés és a középvezetők szintjén is hatékonyan végrehajtsák. “A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a globalizáció által hozott kihívásokhoz és változásokhoz. A különböző vállalatirányítási modellek – angolszász, német, francia, japán, kelet-európai – eltérőek, és a vállalatoknak ezekhez a különbségekhez kell igazodniuk. A globalizációval együtt jár a különbözőség/diverzitás kezelése is, amely versenyelőnyt jelenthet a vállalatok számára. A különbözőség menedzsmentjének elsajátítása és a változáskezelési képesség kulcsfontosságú a sikeres vállalatvezetéshez, és hozzájárul a fenntartható üzleti növekedéshez – hangsúlyozta dr. Gonda György.

Dr. Pokó Diána Európa jogi szakjogász LL.M Mesterséges Intelligencia (AI) és Technológiai szakjogász LL. M arról beszélt, hogy az új jogszabályokban a vállalatoknak üzleti tevékenységeik során nemcsak működésük környezeti hatásait kell vizsgálniuk és kezelniük, hanem a társadalomra gyakorolt befolyásukat is, különös figyelmet fordítva a családbarát működésre és a nemzeti kultúra támogatására. Ennek megfelelően az ESG beszámolóban a vállalatoknak fel kell tárniuk a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, valamint az emberi jogok és a környezet védelmével kapcsolatos kötelezettségek megsértését. A szakjogász kiemelte: modern digitális társadalmunkban alapvető emberi joggá vált a digitális ellátáshoz való jog. Ez magában foglalja az állami szolgáltatások biztosítását, az e-közigazgatás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint a digitális eszközökhöz való hozzáférést és azok biztonságos használatát. A digitális eszközök megfelelő használatához szükséges készségek biztosítása edukációval, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi különbségek kiküszöbölése szintén kiemelt figyelmet kap. “A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés nemcsak gazdasági szempontból, hanem az emberi lét hosszú távú biztosítása érdekében is elengedhetetlen” – zárta előadását dr. Pokó Diána.

A konferencia különböző iparágakból érkezett kerekasztal beszélgető partnerei egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy trend, hanem elengedhetetlen eleme a jövő üzleti stratégiáinak, miközben nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem konkrét gazdasági előnyökkel is jár. Molnár Judit az OTP Travel ügyvezetője a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke elmondta, hogy cégük megszerezte a turisztikai iparban tevékenykedő cégek által megszerezhető „Travelife” minősítést, amely segíti a fenntartható üzleti partnerek kiválasztását, ami hosszú távon növeli a vállalat versenyképességét. A beszélgetés másik fontos pontja a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetésének kihívásai voltak. Maczelka Márk a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője elmondta: náluk 10 év kellett ahhoz, hogy a fenntarthatósági jelentéseket beépítsék a vállalati kultúrába, és kialakítsák a fenntarthatósági bizottságot, amelynek feladata a folyamatos fenntarthatósági teljesítményértékelés és -javítás. Szabó Péter Márk a Vajda-Papír kft minőségbiztosítási vezetője kifejtette: cégük a zöld kötvényrendszer segítségével fektet be a legkorszerűbb, energiahatékony technológiákba. Bozsik Balázs az MVM ESG vezetője kifejtette: „az MVM csoportnál, a stratégia felül közelítve, a fenntartatosság és a zöld általás az egyes számú stratégiai célunk”. Ehhez igazodva alakították ki az ESG területhez kapcsolódó hatékony szervezeti struktúrát, miközben a digitalizáció és az integráció fontosságát is kiemelte a szakember.

Borítókép: illusztráció/Fotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink