Az élelmiszerek drágulása is nagyon fűti az inflációt

Hírek B. M. T.
Több mint 13 százalékos, éves inflációt mutatott ki júliusra a KSH. Az emelkedő trend megfordulására viszont még egy ideig várni kell.

Nagyon rég nem látott szintre ugrott az infláció Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, az éves maginfláció pedig 16,7 százalékos volt. Az éves inflációs mutató a júniusihoz képest 2 százalékponttal, a maginfláció 2,9 százalékponttal emelkedett. Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikkekért 14 százalékkal kellett többet fizetni, a szolgáltatások díja pedig 6,8 százalékkal nőtt. Az élelmiszereken belül a margarin 65,8 százalékkal, a kenyér 57,9 százalékkal, a sajt 52,6 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal, a baromfihús 38,8 százalékkal, a tojás 37,5 százalékkal drágult egy év alatt. A tejtermékek 43,8 százalékkal, péksütemények 38,5 százalékkal kerülnek többe.

Több oldalról jönnek a fűtő hatások

„A várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett az infláció júliusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta” – állapította meg elemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

„A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 12,6 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet” – írta a szakértő. Hozzátette: az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem megbecsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

További emelkedés jön

Suppan Gergely szerint a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot is. „Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – írta elemzésében a szakértő.

„A friss adat kedvezőtlen meglepetést jelent, mivel meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 13 százalék körüli áremelkedést valószínűsítettek” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Véleménye szerint viszont várható volt, hogy az inflációt az élelmiszerek, ezen belül a feldolgozott termékek ára húzta fel. Az édesipari lisztes áruk ára például 21,3 százalékkal nőtt júniushoz képest, a pékáruk pedig – szintén egy hónap alatt – majdnem 10 százalékkal drágultak. A jövedékiadó-emelés is nyomot hagyott a júliusi adatokon: a szeszes italokért és dohánytermékekért 3,7 százalékkal kellett többet fizetni júliusban az előző hónaphoz viszonyítva. Továbbra is tempós áremelkedés látható mind az iparcikkek, mind a piaci szolgáltatások esetében, ebben szerepet játszott az is, hogy a forint az év első felévben veszített az értékéből. Kiemelkedő drágulás volt még a postai szolgáltatásoknál, valamint a távolsági utazásoknál, ezeknek az ára részben a magas üzemanyagárak és a légiforgalmi különadó miatt emelkedett.

Lassú lesz a korrekció

Továbbra is aggasztóan alakul a változékony energia- és élelmiszerárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció, amely a júniusi 13,8 százalékról 16,7 emelkedetti júliusra. Ez az árnyomás fokozódására utal. “A következő hónapokban jöhet a feketeleves. Az elektromos energia, illetve a vezetékes hatósági árának részleges emelése önmagában 2,5 százalékponttal emeli meg az inflációt. Továbbra is kérdés, hogy az üzemanyagoknál meddig tartható fenn a lakossági árstop” – tette hozzá a szakértő. Továbbá az inflációs hatása lehet a kata szigorításának, valamint annak, hogy a cégek már nem tankolhatnak kedvezményes áron üzemanyagot. Szintén drágulás várható a mezőgazdasági termékeknél.

„A mostani kilátások szerint már októberben 18-19 százalékra gyorsulhat az éves infláció és decemberig sem számítunk jelentősebb enyhülésre. 2022-ben az éves átlagos infláció pedig 13 százalék körül lehet. Leghamarabb a jövő év első negyedévében várható lassulás, úgy látszik, hogy csak 2023 augusztusában kerülhet az egy számjegyű tartományba az infláció, de 2023-ban éves átlagban így is 10 százalék felett maradhat a mutató” – mondta el Németh Dávid.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ezek is érdekelhetnek

További híreink