Jól látható módon a hazai a balliberális pártok és politikai véleményformálók egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak annak érdekében, hogy a Soros-hálózat által jelentett veszélyeket bagatellizálják.
Szinte mindegyikük azon dolgozik, hogy nevetséges színben tüntesse fel azokat, akik rávilágítanak arra a régóta látható tényre, hogy a Magyarországot és a magyar kormányt egyre erősebben támadó hangok jelentős része mögött a Soros György által kialakított globális hálózat áll.
Tagadják azt, ami a valóság: a Soros-hálózat nemcsak magyarországi csoportok felett gyakorol jelentős befolyást, hanem európai és globális intézményekben is komoly pozíciókkal rendelkezik, több országban is sikeresen elérte már a számára nem tetsző kormányok bukását vagy meggyengülését.
Kiterjedt hálózat a kelet-közép európai régióban
Nem csak Magyarországon folytat aktív tevékenységet a Soros-hálózat. Nem kell messzire menni, elég a szomszédos országokban működő hálózatokat szemügyre venni. Romániában 2013-ban Mihăiţă Calimente, a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti szakbizottság liberális elnöke például egyenesen kijelentette:
a román civil szervezeteknek Soros György általi támogatása a román nemzetbiztonságot is veszélyeztetheti.
Emlékezetes, hogy Soros György a kiterjedt hálózat kiépítése mellett a román belpolitikába személyesen is beleszólt már. 2003-ban például az akkori román kormányt élesen bírálta, a ma már Magyarországon is ismert retorikával kelt ki a román emberi jogok kapcsán: Soros Fehéroroszországgal, Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal hasonlította össze Romániát, azzal vádolva az akkori kormányt, hogy az az egyesülési és a szólásszabadságot sérti meg, és „nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen”. Ezt követően mindennapossá vált a román politikai eliten belül a korrupciós vád, amely hagyomány a mai napig nem szűnt meg.
Szlovákiában sem maradt csendben
Hasonlóan Romániához, Szlovákiában is erős befolyással rendelkeznek ezek a szervezetek. A 2016-os szlovák pedagógus és ápolói tüntetések receptjét mintha pontról pontra alkalmazták volna később Magyarországon is.
A megmozdulások támogatói között természetesen jelen voltak az Open Society Foundation által támogatott civil szervezetek is.
A magyarországihoz hasonló megmozdulások nyomán, Szlovákiában a választási kampány előtti hetekben zajló tüntetésekkel a Soros-hálózat ugyan nem érte el a kormány buktatását, de jelentősen meggyengítette Robert Ficot. A választáson ennek következtében egy erősen fragmentálódott parlament és kormány jött létre, amely így kisebb súllyal tud fellépni az európai uniós tárgyalásokon, többek között a bevándorlás kapcsán. Márpedig jelenleg az Soros György egyik legfontosabb célja, hogy Európában a migránsok letelepedését és ezzel a nemzetállamok meggyengítését segítse elő. Hasonló hálózat működik Lengyelországban is, ahol amióta a PiS (Jog és Igazságosság) alakított kormányt, azóta rendszeressé váltak az emberi jogokat féltő tüntetések, melyekkel szintén megtalálható a kapcsolat ezekkel a szervezetekkel.
És a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni, lényegében nincsen olyan ország a régióban, ahol ne avatkozott volna be Soros György a belpolitikai folyamatokba.
Minden nemzetközi szervezetben jelen van
Tovább nehezíti a bevándorlásügyben Soros Györggyel szembe helyezkedő országok helyzetét, hogy a milliárdos hálózatai nem csak az egyes helyi szervezeteken keresztül keveri össze a politikai és érdekvédő szerepeket, hanem az egyes globális és európai szervezetekben is erős bástyákkal rendelkeznek.
Az Európai Unióban a leglátványosabb a befolyása: az Európai Parlamentben ő rendelkezik a legnagyobb frakcióval; az Európai Bizottság vezetői pedig azzal dicsekednek, hogy évtizedes barátsággal rendelkeznek Soros Györggyel, szinte havonta szívesen látott vendég a milliárdos.
De az Európa Tanácsban is jelen vannak az emberei, jó példa erre Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberjogi biztosa, aki a bevándorlásügy mellett a magyarországi norvég alappal kapcsolatos viták során lépett fel erélyesen az Orbán-kormánnyal szemben. A Figyelő legújabb összeállítása pedig rávilágít arra, hogy
az ENSZ-ben vezető pozíciót betöltő személyek is Soros megbízható szövetségeseinek számítanak.
Ráadásul Soros György már készül az utódlásra, fokozatosan adja át hálózatának működtetését fiának, Alexander Sorosnak. Miután Alexander 2012-ben megtartotta „bemutatkozó partiját” New Yorkban, azonnal belevetette magát apja birodalmának működtetésébe, az elmúlt években már a világ számos befolyásos vezetőjével négyszemközt tárgyalt, és egyedül intézte az Open Society Foundations ügyeit.
Mindezt figyelembe véve, talán mégsem túlzás azt állítani, hogy mindenféle balliberális cáfolat ellenére igenis van nemzetközi Soros-hálózat, és igenis jelentős mértékben politikai nyomás alatt tartja a magyar politikai és közéletet. Mára világossá vált, Soros bárkit hajlandó támogatni világszerte azok közül, akik a nemzeti törekvések elnyomásában és a nekik nem tetsző kormányok megdöntésében érdekeltek.
