Abban nincsen semmi meglepő, ha politikusok nyílt levélben üzengetnek egymásnak, tegyék, ha nincs jobb dolguk. A kérdés mindig az, hogy mit kér számon az egyik politikus a másikon, azt, amit az ígért, vagy a saját vágyálmait. Másképpen szólva a baloldali politikus a konzervatívon azt kéri-e számon, amit a Fidesz vállalt, vagy azt, ami az Együtt programjában van.
Hajdu Nóra nyílt levelében – többek között – gyermekszegénységre hivatkozva a családi pótlék emelését hiányolja. Állandó balos toposz a segélyalapú osztogatás, még nem jutott át az ideológia szűk rostáján, hogy az Orbán-kormány a munkához juttatással kívánja orvosolni a szegénység problémáját, nem a havi rendszeres átutalással. Maga Bogdán László, Cserdi szebb időket is látott polgármestere mondta, megszüntette a segélyezést a faluban, a helyi lakosok mind dolgoznak, eleinte közmunkában, de folyamatos az átáramlás a munkerőpiacra. A munkába állásnak sok hozadéka van az egyén és a közösség szempontjából egyaránt, ezt maguk a cserdiek is vallják. Hogy ezt még mindig magyarázni kell a fővárosi ellenzéki politikusoknak azt mutatja, képtelenek túllépni a saját mítoszaikon, még mindig nincs szemük a valóságra. De legalább kérdeznék meg néha azokat, akik értenek ehhez.
Kirekesztőnek és gyűlöletkeltőnek nevezi Hajdu Nóra azokat a szervezeteket, amelyek a családvédelem mellett állnak ki, és – sok okból – az abortusz ellen emelik fel hangukat, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy szót emelnek a magzat jogaiért. Keresztény konzervatív kormányon az abortusz lelkes támogatását számon kérni nem vall éleslátásra. Újabb szakpolitikai érv, hogy Magyarországon pont annyi női kormánytag van, mint Szaud-Arábiában. Mindig izgalmas olvasni, hogy az érvelésben semmi sem drága, a kényes ízlésű balos érvrendszer bármit bárhova beemel, anélkül, hogy foglalkozna az értékek megfeleltetésével. Magyarországon az a nő lesz politikus, aki akar, nem az, akinek ezt megengedik. Nincs az a kvóta, amivel ezen egészségesen változtatni lehet.
Hajdu Nóra a kormánytól várja, hogy tegyen valamit férfiak és nők közötti bérszakadék megszüntetéséért. A jelszó tetszetős, de megint az a kérdés, hogy miként képzeli ezt a gyakorlatban egy ellenzéki politikus. Törvényben kellene rögzíteni egy piacgazdaságban a béreket? Nem sért ez valamiféle fontos jogokat?
Azt is sérelmezi az Együtt alelnöke, hogy a Fidesz politikusai megmondják, mikor érzi magát boldognak egy nő. Komoly szakpolitikai érvek ezek. Értem én, hogy megfeküdte a gyomrát az alelnöknek Kovács Ákos hajdani, sokat emlegetett princípiuma, de akkor nem kell Ákos koncertre menni. De ezekért a súlytalan állításokért kár volt bekapcsolni a gépet, még egy szürke vasárnapon is.
Borítófotó: Szigetváry Zsolt/MTI
