„Az, hogy milyen egy adott ingatlan hőérzete, számos tényezőtől függ. Egy belvárosi lakás többnyire hátrányból indul egy zöldövezeti házhoz képest, ugyanígy nem mindegy, hogy milyen a lakás tájolása és milyen napszakban vagyunk otthon. A home office-t tekintve például, míg fényviszonyok és hőérzet szempontjából télen a déli fekvésű dolgozószoba az ideális, nyáron viszont elviselhetőbb az északi tájolás. Ugyanígy különféle szempontok számítanak a nappali vagy a hálószoba elhelyezésekor is. Elképzelhető, hogy amennyiben a távmunka továbbra is a mindennapok része marad, akkor ezek az igények is hangsúlyosabban megjelennek az ingatlankeresők szempontrendszerében” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Hűteni, hűteni, hűteni
Az EUROSTAT adatai alapján európai szinten megháromszorozódott, Magyarországon pedig hatszorosára növekedett a hűtési igényt kifejező komplex mutató értéke 1979 és 2021 között. A nyári kánikula elleni védekezés legelterjedtebb eszközei a klímaberendezések, azonban ezek egyrészt növelik az energiafelhasználást, másrészt hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátáshoz, ezzel áttételesen fokozva a további felmelegedést. Szerencsére számos alternatív lehetőség is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a négy fal között könnyebben átvészeljük az egyre melegebb időszakokat. A szakértő hozzátette, hogy a felmelegedés és klímaváltozás mellett a növekvő rezsiköltségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonkeresők körében még inkább felértékelődjenek a fenntarthatóbb otthonok, hiszen ezek jellemzően úgy biztosítják télen és nyáron is az optimális klímát, hogy alacsonyabb a károsanyag kibocsátásuk és az energiafelhasználásuk, ezzel pedig csökkentik az épület fenntartási költségeit is. Az újépítésű lakások esetében a kereslet és kínálat találkozását segíti elő, hogy a többszöri határidőmódosítás után életbe lépett szabályozás értelmében 2022. július 1-től az újépítésű ingatlanok már csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha megfelelnek a minimum BB energetikai besorolás követelményeinek. A jogszabályváltozás következtében a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő lakások száma várhatóan jelentősen emelkedni fog, azonban a magyarországi lakásállomány túlnyomó többsége energetikai szempontból továbbra is korszerűtlen, de a használt lakások esetében is számos lehetőség nyílik arra, hogy csökkentsük a havi kiadásokat és egyben a hőmérsékletet is.
Aki tud, korszerűsít
„A házi praktikák – mint az éjszakai szellőztetés, a főzés minimalizálása vagy a nem használt berendezések lekapcsolása – mellett a jelenlegi szabályozás értelmében 2022. december 31-ig igényelhető Otthonfelújítási támogatás keretében a nyílászárók cseréjével, utólagos szigeteléssel, a fűtési rendszer felújításával – amibe a klímaberendezés telepítése is beleértendő – csökkenthetjük szinte bármelyik ingatlan nyári hőmérsékletét. Napelem-rendszer telepítésével pedig még tovább csökkenthető a károsanyag kibocsátás és az energiafelhasználáshoz kapcsolódó kiadások is” – tette hozzá Valkó Dávid. Mivel energiát nem fogyasztanak és kibocsátásuk sincs, a légkondicionáló berendezésnél környezettudatosabb megoldást jelentenek az új lakások esetében mára szinte alapfelszereltségnek számító árnyékolók és redőnyök, ezek megléte elképzelhető, hogy a jövőben a használt lakásoknál is alapvető elvárás lesz a lakáskeresők részéről. Szintén a lakás hőmérsékletét csökkentheti az ablak előtt árnyékot adó fa, ami növelheti az ingatlan értékét, a zöldterület növekedéséhez is hozzájárul; természetesen frissen telepítve ez egy hosszú évek alatt megtérülő, akár generációkon átívelő befektetés. Panellakások esetében klíma szempontjából a legjobb választásnak a már felújított, panelprogramos épületek számíthatnak, és amennyiben a hőhullámok állandósulnak, úgy még inkább felértékelődhetnek a falusi és zöldövezeti házak, illetve az adottságaik miatt eleve hűvösebb (és sötétebb) földszinti, belső udvarra néző bérházi lakások kereslete is élénkülhet.
Kiemelt kép: City7 magazin/Baranyai Attila
