Az átláthatóság ellen hat a túlszabályozottság

Hírek Tóth Balázs
Fekete fellegek gyűlnek az európai, és így a magyar gazdaság egén is, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke Szegeden, a Közgazdász Vándorgyűlésen megtartott előadásában. Az ÁSZ elnöke szerint észszerű, célszerű, átlátható és betartható szabályozásra van szükség, amit aztán az erre kijelölt kontroll-szervezetek be is tartatnak. Kiemelte: a túlszabályozottság az átláthatóság ellen hat.

Jelezte: a háború és a szankciós intézkedések miatt soha nem gondolt magasságokba szökő energiaárak olyan külső tényezők, melyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető. „Veszélyes képlet a sokszorosára megnövekedett energiaár, az emiatt romló és negatívba forduló fizetési mérleg, a nagyobb részt ennek köszönhetően megugró infláció, a leértékelődő és volatilis árfolyamú forint, a magas jegybanki alapkamat, a növekvő államadósság-finanszírozási költség és a költségvetésből térítendő magas jegybanki veszteség. Mindez, lassuló gazdasági teljesítmény mellett, komoly alkalmazkodásra fogja kényszeríteni a gazdaság szereplőit és az állami szervezeteket is – mondta Windisch László.

Kapaszkodók kellenek

Az ÁSZ elnöke szerint mégis vannak kapaszkodók, amelyek reményt adhatnak. A 2008-as válsághoz képest a 2020-as Covid- és a 2022-es háborús és energia válság egy sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert talált itthon – vélekedett a szakember. Az elmúlt években a magyar gazdaság bővülése mindig az uniós átlag felett volt, Magyarország az elsők között lábalt ki a koronavírus előidézte gazdasági válságból. Ezzel szemben 2007-ben már a válság előtt 0,3 százalékra csökkent a GDP bővülése, holott akkor még az Európai Unióban konjunktúra volt. A foglalkoztatottak száma a 2008-as 3,8 millió körüli számról mostanra 4,6 millióra nőtt. 2008-ban kiugróan magas volt az államadósságon és a lakossági hiteleken belül is a devizaadósság aránya, ez utóbbi mára teljesen megszűnt, az államadósság devizaaránya pedig a kezelhető 25 százalékos szintre csökkent. A beruházási ráta is 3-4 százalékponttal magasabb volt még a Covid-évek alatt is, mint a 2008-as válság előtti években – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Erőt adó példának nevezte Windisch László a nagyszülei, a dédszülei generációjának helytállását, akiknek életében számos megpróbáltatás és válság után kellett az országot és saját életüket újraépíteni. Kitért arra is, hogy a gazdaságot leíró mutatószámokat át kellene gondolni, meg kellene újítania a közgazdász szakmának. „A gazdasági teljesítményre fókuszáló, jórészt mennyiségi mutatók nem sokat mutattak a Covid válsággal vagy az energia válsággal szembeni ellenálló képességről. Új, a mennyiség mellett a minőségre is fókuszáló és a fenntarthatóságot figyelembe vevő mutatószám-rendszerre lenne szükség – mutatott rá Windisch László. A mostani válságból való kilábalás útján már ezen új mutatószámokat is célszerű lenne figyelembe venni. „Minél mélyebb egy gazdasági válság, annál inkább a régi hibák kijavításának lehetőségeként is kell tekintenünk rá, nehogy a fenntarthatóság zászlaja alatt a fenntarthatatlant akarjuk fenntartani” – húzta alá az elnök. Jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítő eszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság észszerűsítése, jelentős egyszerűsítése. Komoly energiák, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a kis- és középvállalati (kkv-) szektorban, ha erőteljes deregulációra szánnák el magukat a jogalkotók. Ennek kiemelt kormányzati prioritásnak kellene lennie.

Csökkenteni kell a túlszabályozottságot

Ilyen helyzetben az Állami Számvevőszék a támogató, de egyben mélységi, átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt. Minden államilag kifizetett forintot szabályosan, célszerűen és hatékonyan kellene elkölteni, ez most minden korábbinál fontosabb – hangsúlyozta. Az idén nyáron hivatalba lépő új elnökként mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani Windisch László az Állami Számvevőszéket. Erősíteni kívánja a digitalizációt, a kockázat-kezeléshez és az ellenőrzéshez a minél szélesebb körű adatok felhasználását helyezi előtérbe. Az ÁSZ elnökének tervei szerint az utólagos ellenőrzésektől a felügyelés irányába fog elmozdulni az ellenőrzési rendszer, az ellenőrzések támogató szerepe sokkal inkább így tud majd megvalósulni. Az ÁSZ kiemelt témaként fogja kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait – ilyennek nevezte Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is. Az állami pénzügyek terén nagyon fontos a túlszabályozottság csökkentése. Észszerű, célszerű, átlátható és betartható szabályozásra van szükség, amit aztán az erre kijelölt kontroll-szervezetek be is tartatnak. A túlszabályozottság az átláthatóság ellen hat – mondta előadásának zárásaként Windisch László.

Fotó: Kőhalmi Péter