Az aszú az identitásunk része

Hírek Németi Sándor
Szintén a Felvidékről származó férjével együtt húsz éve, nulla borászati tapasztalattal és egy utazótáskával érkezett Tokaj-Hegyaljára Bodó Judit. Rövid időn belül a borvidék egyik meghatározó borászává vált, ez év júniusában pedig már átvehette a nagy presztízsű Borászok Borásza díjat, egy olyan elismerést, melynek különlegessége, hogy a szakemberek választják ki maguk közül a legjobbat.

– Milyen érzéssel vette át a Borászok Borásza díjat?

– Meghatottan, de szeretném hangsúlyozni: ez az elismerés nem csak nekem szól. Kollégáim odaadó munkája nélkül én sem tartanék itt. Jelenleg négyen visszük a Bott Pincét, és mindenki a saját feladatán belül a legjobb minőségben teljesít. Ez a díj viszont Tokaj-Hegyalja nélkül sem jöhetett volna létre, hiszen azok a pazar lehetőségek, amelyek egy itt letelepülő ember számára adódnak, páratlanok a világban. Életkortól függetlenül a szocializmus évei után mi vagyunk az első generáció, amelynek megadatik, hogy minőségben, turisztikai fejlesztésekben ismét visszarajzolja Tokajt a világ bortérképére. S ehhez az állam által nyújtott támogatások is nagymértékben hozzájárulnak. Egy borász számára óriási kihívás és lehetőség ez az időszak.

– Hogyan lehet Tokajt ismét a világ bortérképére rajzolni?

– Kivételes adottságú borvidéken élünk, amely az elmúlt húsz évben óriási fejlődésen ment keresztül. Amikor idekerültem, alig tudtam tíz olyan borászatot felsorolni, amelynek a nedűit el lehetett volna helyezni a világban. Ma legalább hatvanöt ilyen pincészet létezik. A minőséget borban és egyéb termékekben hosszú távon kell megalapozni, hiszen a folyamatosság elengedhetetlen feltétele annak, hogy Hegyalja tartósan a világ élvonalában maradjon. Azokat az értékeket és hagyományokat, amelyek a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódnak, fontos átadni a következő generációnak. A siker kulcsa a közös munka, az alázat és a minőségbe vetett hit. Meg kell értetni az itt élő emberekkel, hogy ez egy olyan lehetőségű borvidék, ahol, ha jó minőségben és tisztességesen dolgozik, mindenki megtalálja a helyét, és együtt sikerre vihetjük a régiót. Számomra Tokajban bort készíteni nemcsak lehetőséget jelent, hanem felelősséget is.

– Említette a hagyományőrzés fontosságát. De mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az igazi tradíciókat könnyű megtalálni. Például itt van az aszú, amely nemzeti kincseink egyike. Ez az egyetlen olyan termék, amely sehol máshol a világban nem készülhet. Ezt fontos felismerni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Játékos módon már egészen kicsi kortól meg kell ismertetni a gyerekekkel a hagyományokat, ki kell vinni őket a szőlőbe és megmutatni nekik, hogy ezen a csodálatos tájon miként és miből készül a bor.

– Hogyan látja az aszú szerepét a mai társadalomban?

– Az aszú identitásunk része, egy olyan érték, amely meghatározza a létezésünket. Sok hungarikum van még, de egyik sem olyan, amely több évszázada ugyanazon lépések mentén készül el. Szerintem nincs magyarabb termék, mint az aszú. Mi, borászok így kezeljük, és a fogyasztóknak is így kellene. Ha legalább karácsony alkalmával a magyarok megtisztelik azzal a borvidéket és a saját kultúrájukat, hogy egy pohár aszúval koccintanak, akkor már sokat tesznek Tokajért.

– Vannak olyan hangok a szakmában, miszerint a világ első, Bél Mátyás által 1730-ban megalkotott dűlőklasszifikációja elavult. Miként látja ezt a kérdést Tokajból?

– Ha bárhol máshol találnának egy ilyet, abból világszenzáció lenne. Nagyon sajnálom, hogy mi nem tudunk felnőni ehhez a feladathoz, s ezt történelmi tényként kezelni. Tudom, vannak hiányosságai, de a sok érdekütközés miatt ma sem tudnak tökéleteset alkotni. Hiba lenne egy ilyen történelmi és kulturális értéket félrerakni.

– Van, aki beleszületik és van, aki beletanul a borászkodásba. Mint említette, ön az utóbbiak közé tartozik. A nulláról kezdés nehézséget vagy inkább áldást jelentett?

– Az élet a bor környezetében hihetetlenül gazdag és színes. Mi nem nehézségként, hanem kalandként és kihívásként fogtuk fel. A szőlő jó lelkeket farag belőlünk, megtanít alázatra és tiszteletre, így minden nehézséget könnyebb átívelni.

– Mit kell röviden tudni a Bott Pincéről?

– Egy saját hektárral és egy pici bérelt területtel kezdtünk 2005-ben, jelenleg 9 hektáron, öt különböző dűlőben folytatunk biogazdálkodást. Mivel nem kihasználni akarjuk a természetet, hanem együtt szeretnénk élni vele, semmilyen káros anyagot nem használunk. Szőlőterületeink kilencven százaléka furmintból és hárslevelűből tevődik össze, a többi pedig muskotály. Évente közel 15 ezer palack bort készítünk, de pár esztendőn belül szeretnénk elérni a 25 ezret. Szinte fele-fele arányban külföldön és Magyarországon értékesítjük a nedűinket.

– Milyen Tokaj-Hegyalját szeretne látni a jövőben?

– Egy jóléti polgári társadalmon alapuló borvidéket, ahol mindenki a helyén van és fontosnak érzi magát.

A cikk a Figyelő július 1-jei számában került publikálásra.

(Borítókép: Dancsecs Ferenc)

További híreink