A Profession.hu friss, reprezentatív felmérése arra kereste a választ, hogy milyenek a hazai munkavállalók munkába járási szokásai, mennyi időt töltenek el az ingázással, ehhez milyen közlekedési eszközöket vesznek igénybe. A felmérés 2023. júliusában 1000 fő válasza alapján készült, kérdőíves adatfelvételi módszerrel. A minta reprezentatív és lefedi az online-t használó felnőtt (18-65 év közötti) lakosságot.
Nem szeretünk a napi munka miatt ingázni
A magyar munkavállalók jellemzően elkerülik az ingázást és ha tehetik, inkább a lakásuk közelében található munkahelyeket részesítik előnyben. Napjainkban tízből hat munkavállaló dolgozik a lakóhelyével azonos településen. A legtöbb ingázó ( a válaszadók 35 százaléka) faluból utazik valamelyik városba a munkája miatt, 29 százalékuk városból egy másik városba, 8 százalékuk városból vagy faluról utazik át egy másik faluba dolgozni, a fővárosba pedig közel negyedük jár be ebből a célból. Ezzel ellentétben Budapestről az ingázók mindössze 4 százaléka jár másik településre dolgozni. A munkavállalók fele kevesebb, mint napi fél órát utazik összesen a munkahelye és otthona között, egyharmaduk fél és egy óra közötti időt, míg 20 százalékuk akár 1-2 órát is eltölt az ingázással. A munkahelykereséskor akár döntő szempont is lehet a két helyszín közötti távolság. Tízből hat munkavállalónak volt már olyan álláslehetőség az életében, amelyet csak azért nem pályázott meg, mert túl sok időt igényelt volna a munkahelyre való bejutás. Ez az arány magasabb a szabadúszók esetében (81 százalékot ér el) és azoknál, akik jelenlegi munkahelyükön szabadon dönthetnek arról, hogy bejárnak-e dolgozni vagy otthonról teszik azt.
A tömegközlekedés a leggyakoribb megoldás
A legelterjedtebb megoldás a tömegközlekedés használata a magyar munkavállalók körében. Tízből négyen ezzel utaznak a munkahelyükre, de majdnem ennyien (34 százalék) saját autójával teszi meg a szükséges utat. Vannak, akiknek céges autó áll a rendelkezésükre ebből a célból (a válaszolók 7 százalékának) és ugyanennyi azoknak az aránya is, akik a kollégákkal közösen, vállalati busszal oldják meg az utazást. A motor használata ebből a célból viszonylag ritkán fordul elő (csak 2 százalékuk választja ezt a megoldást). Az olyan környezetbarát és aktív életmódot is támogató megoldások, mint a kerékpározás vagy a séta is bevett szokás hazánkban, előbbi a dolgozók 15 százalékánál, míg utóbbi 7 százalékuknál fordul elő.
A dolgozók közel fele kap utazástámogatást
A munkába autóval közlekedők kétharmada egyedül utazik, 22 százalékuk egy vagy több családtagját is szállítja, 14 százalékuk pedig kollégájával közösen utazik (az országos átlagnál sokkal inkább jellemző ez az állami oktatási intézményekben dolgozókra és még inkább az egyéni vállalkozókra), 4 százalékuk pedig ismerőssel, baráttal megy. „ Bár jellemző, hogy a dolgozók törekszenek az ingázás elkerülésére hazánkban és a munkahely választásnál figyelembe veszik annak közelségét, a válaszadók 85 százaléka elégedett jelenlegi közlekedési eszközével. A munkavállalók kevesebb mint felének (47 százalékának) nem járul hozzá az aktuális munkaadója az utazás költségeihez. Kevesebb, mint negyedük kap benzintámogatást, 18 százalékuk pedig bérlettámogatást. Ezzel párhuzamosan vannak olyanok (17 százalék ), akik élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, de mégsem igényelték azt” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Borítókép: illusztráció, forrás: MTVA/Róka László
