Az állami szféra pörgeti a béreket

Hírek Szajlai Csaba
Augusztusban tovább emelkedett a bérdinamika a magyar gazdaságban. Mind a nettó, mind a bruttó átlagkereset 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A magas bérdinamika legfőbb hajtóereje továbbra is az állami szférát érintő ütemezett bérrendezés, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű, augusztusban 10,7 százalékos volt a bérnövekedés

– mondta a Figyelőnek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, megjegyezvén: ezzel szemben a vállalati szférában ennél számottevően mérsékeltebb, 7,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Ugyanakkor ez dinamikusabb, mint az előző havi növekedés, vagyis az átlagbér növekedési ütemének emelkedése augusztusban egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza.

Ennyi a magyar átlagfizetés

A részletes adatok alapján az is beazonosítható, hogy mely területeken mozdult el felfelé a dinamika. A szezonális munkák és a munkaerőhiány következtében a versenyszféra átlagánál jóval magasabb ütemben nőttek a bérek a mezőgazdaságban. A bányászat területén is kiemelkedő számokat látni, ez azonban sokkal inkább az előző évi alacsony bázis hatása, vélhetően egyes bérkiegészítések tavaly augusztusi elmaradása miatt. Nem meglepő módon a munkaerőhiánnyal sújtott építőiparban dolgozók is közel 9 százalékos bérnövekedést regisztráltak. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén is erősödött a bérkiáramlás, ám a 7,1 százalékos növekedés még mindig elmarad az átlagtól, vagyis folytatódik a szektor leszakadása kereseti szempontból.

A közgazdász hangsúlyozta:

előre tekintve a legizgalmasabb a 2022-es minimálbéremelés munkaerőpiaci hatása lesz. A felek közel állnak a 20 százalékos minimálbéremelés és garantált bérminimum emelés véglegesítéséhez.

Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez jelentős többlet terhet ró majd a vállalatokra a bértorlódás (pontosabban annak elkerülése) következtében – húzta alá az ING vezető elemzője, aki szerint a gazdaság munkaerőhiányos állapota, valamint a beruházási javak nehézkes beszerzése pedig tovább szűkíti a vállalatok mozgásterét. Az így kialakult helyzet pedig érdemi inflációs kockázatot hordoz magában, ami megjelenik az ING idei évre várt 4,9 százalékos és jövőre várt 4,5 százalékos inflációs előrejelzésében – tette hozzá Virovácz Péter.

(Borítókép: Shutterstock)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink