Az adópolitikában a versenyképesség erősítése a cél

Hírek Tóth Balázs
Nem változnak az adópolitikai irányok 2023-ban, a cél továbbra is a versenyképesség erősítése, a munka adóterheinek csökkentése, a beruházások ösztönzése – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) múlt héten megtartott rendezvényén. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) közös információs napján többek között a Pénzügyminisztérium, a Deloitte és a Niveus Consulting Group szakértői tájékoztatták a vállalkozásokat az idei gazdasági várakozásokról, adózási kérdésekről.

A múlt héti konferencián Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára elmondta: az elmúlt évek turbulenciái után a gazdasági növekedés 2023-2024 fordulóján újra elérheti a 4 százalékot. „A hazai munkaerőpiac az energiaválság kihívásaival szemben ellenállónak bizonyult, köszönhetően a kormány számos intézkedésének – például a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programnak, a Gyármentő Programnak, a kamatstop kiterjesztésének a kkv-k hiteleire, illetve a Széchenyi kártya hitelprogram meghosszabbításának –, amelyek egyrészt segítik az energiaválságnak kiszolgáltatott vállalatok versenyképességének fenntartását, másrészt hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez” – mondta Besesek Botond. Az államtitkár-helyettes a katával kapcsolatban elmondta, hogy az adónem visszatért eredeti céljához: a lakosságnak értékesítő vállalkozók továbbra is választhatják magasabb bevételi határig, kedvező adófizetési kötelezettség mellett. A kisvállalati adó eközben egyre kedvezőbb és egyszerűbb az adózók körében (ahogyan azt már Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly októberben, elsőként a BKIK konferenciáján bejelentette), ennek köszönhetően 2023 elején már várhatóan 90 ezren választják ezt az adózási formát.

Sok a munkaügyi szabálytalanság az építőiparban

Farkas Gergely, a Deloitte Legal adótanácsadója arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy mire kell figyelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) olyan ellenőrzéseinél, amelyek a szankciós jellegű kifizetések áfa kezelésére (kötbér, kártérítés), valamint a behajthatatlan követelések utólagos adóalap csökkentésére irányulnak. Ezeknél a törvényben meghatározott feltételek mellett olyan szubjektív feltételeknek is meg kell felelni, mint a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve az üzleti partner előzetes átvilágítása. A sikeres visszaigényléshez a cégeknek megfelelő folyamatokat kell kialakítania, például a fizetési felszólítást, a behajtással kapcsolatban tett lépéseket, vagy például a bejelentkezést a felszámolási eljárásba. Huszl Zsuzsanna ügyvéd, a Deloitte Legal szakértője a munkaügyi, illetve a foglalkoztatási felügyeleti ellenőrzésekkel kapcsolatban elmondta: 2022 szeptember végéig több mint 3700 ellenőrzés történt csak az építőiparban, amelyek során 8700 munkavállalóból 6100 fő érintett volt valamilyen munkaügyi szabálytalanságban. Bizonyos mulasztások esetén elég csak egy bírság ahhoz, hogy az állami támogatásaikat a cégek 2 évre elveszítsék, ugyanakkor van jogi lehetőség a támogatási jogosultság visszaszerzésére. A szakértő azt is elmondta, hogy egyre több cég épít be szerződéseibe „vis maior” klauzulát, így csökkentve felelősségét olyan esetekben, amikor rajta kívül álló okok (például világjárvány, háború, munkaerő-, vagy nyersanyaghiány) miatt képtelenné válna a szerződései teljesítésére. Bagdi Lajos adótanácsadó, a Niveus Consulting Group munkatársa a transzferárszabályozás aktuális kérdéseiről, a vállalkozásokat érintő új adatszolgáltatási kötelezettségekről beszélt. Elmondta, hogy a Transzferár dokumentációhoz kapcsolódó mulasztási bírság 2022 augusztusában (az azt követő adóévekre) több mint duplájára emelkedett.

Borítókép: Zalai Hírlap

További anyagaink