Átrendeződött a pénzköltésünk

Hírek
A legnagyobb mértékű növekedés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben volt áprilisban. Ez a digitális kereskedelem, illetve a csomagküldő szolgálatok élénk tevékenységével is magyarázható.

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának mértéke a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 4,5 százalékkal emelkedett az elsőre becsült 5,2 százalék helyett, míg az élelmiszerek forgalmának 0,6 százalékos, valamint az üzemanyag-fogyasztás 1,1 százalékos emelkedése nem változott a második becslésben. Ezen belül bővültek az eladások a bútor- és a műszakicikk- (6,4 százalékkal), az iparcikk jellegű vegyes- (6,2 százalékkal), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (5,3 százalékkal). Csökkent viszont a forgalom volumene a textil-, ruházati és lábbeli- (5,5 százalékkal), a használtcikk- (3,1 százalékkal), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben (1,6 százalékkal). A forgalomból 3,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene – folytatva az évek óta tartó bővülést – 32,5 százalékkal emelkedett.

A kiskereskedelem forgalma áprilisban 831 milliárd forint volt.

Az adatokat kommentálva a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a magyar háztartásokban átrendeződött a költési struktúra, az emberek viszonylag keveset költenek élelmiszerre, a költések elmozdultak a tartós fogyasztási cikkek irányába. A 2018-as költségvetés elfogadásával az adócsökkentéseknek köszönhetően majdnem 260 milliárd forint marad a családoknál, ez pedig lehetőséget teremt a kereskedelmi forgalom további bővülésére.

Borítókép: MTI Fotó: Balázs Attila

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink