Magyarország Alaptörvényének vonatkozó cikkelye rendelkezik arról, hogy a hazai vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és állampolgárainak kötelessége. Az Állami Számvevőszék az elmúlt évben módszertani és szervezeti megújulása mellett célzottan olyan témákat vett górcső alá, amelyek széles körben érintik a társadalmat és a fenntartható fejlődést. Az ÁSZ ellenőrzésének célja a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal víziközművekkel kapcsolatos egyes feladatai ellátásának értékelése volt. A számvevőszék megállapította, hogy a hivatal feladatellátása az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt, ezen kívül az ellenőrzéshez kapcsolódó 11 víziközmű-szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti tevékenységét is szabályszerűen gyakorolta. A hivatal ellenőrzési módszertana a víziközmű-szolgáltatók komplex ellenőrzésére vonatkozó iránymutatásokat tartalmazott és biztosította a szolgáltatók átfogó ellenőrzésének végrehajtását, a víziközmű-szolgáltatók törvényességi ellenőrzését. A hivatal a honlapján közzétette az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóit a 2018-2020-as évekre vonatkozóan. A Felhasználói Elégedettségi Felmérés keretében 2018-tól kezdődően kétévente független közvélemény-kutató szervezet bevonásával felmérte a közszolgáltatási-szerződések alapján vételező lakossági felhasználók elégedettségét. A hivatal felmérésének adatai alapján 2018-ról 2020-ra a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban javult a felhasználói elégedettség.
Az ÁSZ az egyik elemzésében azt járta körül, hogy az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljai közül a környezeti vízminőség javítása, és a környezeti vizeket szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében Magyarország milyen eredményeket ért el. A számvevőszék elemzése megállapította, hogy míg a szennyvíz biztonságos kezelése tekintetében Magyarország jól teljesített, felszíni vizeink vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult. Ennek oka egyfelől az, hogy ipari múlttal bíró országok számára nehézséget jelent a Víz Keretirányelvben megfogalmazott biológiai és kémiai határértékek elérése (ez a helyzet Magyarországon is). Az elemzés kiemeli, fontos azt is látni, hogy a hazai felszíni vizek minőségét döntően meghatározza az a tény, hogy az ország vízfolyásainak 95 százaléka külföldről származik. Emellett az elmúlt évek alacsony vízhozamai is hátráltatták a vízminőségi célok elérését. A hazai vízminőségi adatok a szennyvízkezelés ökológiai paradoxonjára is rávilágítanak: minél nagyobb arányban gyűjtjük a szennyvizet a közüzemi hálózatokon, annál jobban nő a felszíni vizek szerves anyag és tápanyag terhelése a szennyvíztisztító telepek kibocsátásának növekedése miatt. A felszín alatti vizek esetében a terhelés megszűnését követően a javulás viszont csak évtizedek múltán lesz tapasztalható. A szennyvízkezelés esetében elsődleges célként azt fogalmazták meg, hogy minél több háztartás kapcsolódjon a szennyvízhálózatra. A szennyvízgyűjtő kapacitásoktól azonban helyenként elmaradhat a szennyvíz kezelését szolgáló képességek mértéke, emiatt esetenként a víziközmű szolgáltatók kénytelenek megtagadni azokat a csatlakozási kérelmeket, amelyek meghaladják kapacitásaikat.
Címlapkép: turizmus.com
