Domokos László a lap csütörtöki számában beszélt arról is, hogy a versenyképesség további növelése érdekében fontosnak tartana újabb adómérsékléseket, valamint szerinte el kellene mozdulni a hosszú lejáratú állampapírok irányába, amelyek egy része akár devizában is lehetne.
Kiemelte: tíz-, húsz- vagy harmincéves papírokat lehetne kibocsátani megfelelő kamatkondíciók mellett, ha az átlagnál nagyobb gazdasági növekedést akar elérni az ország.
Közölte, a teljes államadósság "forintosításával" elvben egyetért. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen csökkent, ami főként annak köszönhető, hogy egyre kevesebb a külföldi hitelező, az adósság mind nagyobb részét forintban tartja az ország, devizatöbblet van a fizetési mérlegben, emellett nem szorul külső hitelekre az állam.
Domokos László kiemelte, hogy az áremelkedést kockázatosnak tartja a költségvetés egyensúlya szempontjából. A kereslet és a kínálat egyensúlyának a munkaerőpiacon tapasztalható felborulásából fakadóan sok esetben olyan mértékben nőnek a bérek, ami mögött nem áll a hatékonyság javulása – fejtette ki utalva arra, hogy például az építőiparra és a kereskedelemre is jellemző ez a helyzet.
A számvevőszék vezetője kifejtette, hogy további adó- és járulékcsökkentéseket tartana kívánatosnak, és állást foglalt a személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele mellett. A bérterheket tovább kell mérsékelni mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon – mutatott rá és emlékeztetett, hogy az adócsökkentések ellenére folyamatosan nőnek a költségvetés bevételei, ami a gazdaság bővülése mellett a fehéredésnek is köszönhető.
Domokos László arról is beszélt, hogy a beruházási piacot túlfűtöttnek tartja. Szerinte az államnak vissza kellene fognia a befektetéseit, hiszen az állami beruházások pörgetése a kapacitáshiány miatt automatikus árnöveléshez, minőségromláshoz, az építkezések elhúzódásához és végső soron a bizalom megingásához, közpénzvesztéshez vezethet. Ha a vállalkozói szféra beruház, akkor a kormányzatnak visszább kell lépnie és fel kell készülnie arra az időszakra, amikor kevésbé lesznek aktívak a piaci szereplők – összegezte.
A válságra való felkészülésről elmondta, a kormányzat és a parlament elvégezte a lecke java részét, hiszen jelentős tartalékokat képzett. A gazdasági fejlődésre jelenleg szerinte a legnagyobb veszélyt maga az Európai Unió jelenti, hiszen a költségvetési források visszatartásával való fenyegetőzések bizalmatlanságot kelthetnek.
