Lényegében befejeződött az idei aratás, a gazdálkodók mintegy 1,5 millió hektár területről 8 millió tonna terményt takarítottak be
– közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az aratási koordinációs bizottság ülése után. Az őszi búza 5,92 tonnás hektáronkénti termésátlaga rekordnak számít, a KSH adatai szerint az elmúlt húsz évben 5,37 tonna volt a legjobb középérték. Így összességében ebből a terményből 5 millió tonnát egy kevéssel meghaladó mennyiséget arattak, őszi árpából pedig 1,56 millió tonna termett. Feltűnő, hogy az őszi búza termőterülete a tavalyi 933 ezerről 846 ezer hektárra zsugorodott, de a kiemelkedő átlaghozam éppen kompenzálta ezt, így a múlt évivel megegyező mennyiségű lett a búzatermés. A területcsökkenés oka legfőképpen a rendkívül csapadékos ősz, amely miatt a vetés sok helyen novemberre-decemberre tolódott,
illetve jelentős területen végül nem is tudták elvégezni ezt a munkát a gazdálkodók.
„Ha az árpával kapcsolatos eredményeket tekintjük viszonyítási alapnak, akkor kijelenthetjük, hogy a háromhetes hőhullám mintegy félmillió tonnát vitt el a búza termésmennyiségéből” – mondta a Figyelőnek Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) az elnöke, jelezve: az időjárás az idén minden évszakban megnehezítette a búzatermelők dolgát. Ettől függetlenül nem tekinthető csalódásnak ez az eredmény, ami a szakember szerint annak köszönhető, hogy jó a fajtahasználatunk. Ha túl sok késői érésű búzafajtát használtak volna a termelők, jóval nagyobb lett volna a veszteség – mondta. Ezzel együtt sok helyen gondok vannak a hektolitersúlyokkal, a kényszerérés miatt a szemek kisebbek a megszokottnál.
A duplájára növekedett műtrágyaárak okán pedig a termelők maguktól és nem valamilyen uniós előírás miatt csökkentik majd a kijuttatott vegyszerek mennyiségét.
A műtrágyahasználat visszafogásának az lesz a várható következménye, hogy jövőre apad a gabonatermés mennyisége – vetítette előre Petőházi Tamás. E szegmens okozhat még kellemetlen meglepetéseket: az exportpiacokon drágább a tápanyagpótló, mint itthon, és bár a hazai kereslet gyengülni fog, akár további áremelkedés is jöhet a hazai műtrágyapiacon. A vetőmag is drágul, de a GOSZ-elnök szerint még ezzel vannak leginkább kibékülve a termelők, hiszen ez egyenesen levezethető a gabona árának az emelkedéséből.
Az idei tapasztalatokból kiindulva az is várható, hogy a termelési kockázat növekedése miatt a következő szezonban jelentősen zsugorodik a repce vetésterülete, még a magas árszint mellett is – mondta a szakember. Ebben szerepet játszik még, hogy a neonikotinoidot tartalmazó csávázószerek nem használhatók, az idén pedig az élelmiszer-biztonsági hatóság ellenőrzései után – mivel találtak ilyen hatóanyagot a repcében – több termelőnél kitárcsáztatták a táblákat.
A gazdálkodók beszámolói alapján a hőség igencsak megviselte a kukoricát, a napraforgót kevésbé.
A mérések szerint az ország jelentős részén több mint 100 milliméter csapadék hiányzik a talajból – mondta a Figyelőnek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a tanácsosa. Az elmúlt hetek esőzései ugyanis nagy területi különbségekkel érkeztek: Jász-Nagykun-Szolnok megyében például volt olyan tájegység, ahol a máshol átlagosan 50 helyett csupán 10 milliméter esett, de egyébként is jellemző, hogy az aszály a szolnoki, a békési területeken, valamint Hajdú-Bihar megye déli részén pusztított leginkább.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: Sean Gladwell, Getty Images)
