A hét eleji forgalom csökkenésében érzik a fizetőképes kereslet mérséklődését a hazai vendéglátóhelyeken, ahol emiatt a hét első vagy mindkét napját szabadnappá teszik, hogy a legnagyobb költségen, a béreken, illetve a szükséges munkaerőn spórolni tudjanak – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke.
Sok helyen, ahol a vasárnap este sem tartozik a forgalmas időszakok közé, ekkor sem nyitnak már ki, és vannak olyan üzletek, ahol nemcsak komplett napok kihagyásával, hanem a hétköznapokat érintő nyitvatartási idő csökkentésével is védekeznek a felesleges kiadások ellen.
Báránypástétomot szolgálnak fel a balatonszemesi Kistücsök étteremben.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Elterjedt, hogy szűkítik a konyhai üzemidőt, hogy például csak este kilencig vesznek fel ételrendelést, a szakácsok munkaidejét igyekeznek így csökkenteni.
A vendéglátós ipartestület elnöke szerint továbbra is nem kevés olyan hely van, ahová csak foglalással lehet a csúcsidőszakban helyet kapni, de a jól menő helyek száma összességében csökkent.
A Covid kezdete óta négyezer hely vérzett el az 51 ezerből. A végleg bezárt üzletek többsége italárusító és szórakozóhely, ahol a külföldi turisták hiányát nem tudták túlélni. A legstrapabíróbbnak a korábban is zömében elviteles helyek, mindenekelőtt a cukrászdák bizonyultak, kategóriájukban nem látni nagyobb létszámcsökkenést, és a kávézók is válságállónak bizonyultak.
Tavaly jó évet zártak azok a vendéglátóegységek, amelyek át tudták vészelni a pandémiát, a háború és az energiaár-emelkedés okozta nehézségeket, és volt kitartásuk, türelmük és megfelelő anyagi hátterük továbbvinni a vállalkozást
– összegezte Kovács László. Az MVI elnöke szerint nem feltétlenül a legjobb színvonalú helyek élték túl a nehéz időszakokat, hanem sokszor azok, amelyek tulajdonosai rendelkeztek elegendő anyagi háttérrel, vagy más ágazatokból, például az építőiparból vagy az IT-szektorból, egyéb vállalkozásaikból forrást tudtak átcsoportosítani a működtetésre. Közösségi élményre vágynak az emberek, látjuk a költési szándékot és hajlandóságot, hogy erre áldozzanak, de tudjuk, hogy a vendéglátás a lemondási lista élén szerepel – mondta a szakértő.
A terasznyitásokkal nőtt a forgalom, és megugrott a munkaerő-kereslet is a főszezon beköszöntével, de a vállalkozók lényegesen óvatosabban terveznek, mint eddig bármikor.
A 2022-es forgalom a 2019-eshez, a valaha mért legmagasabb vendéglátós nettó forgalomhoz, az 1400 milliárd forinthoz képest – változatlan áron, tehát az infláció hatásától megszűrve – mindössze 4 százalékkal maradt el. Mindezt 10 ezerrel kevesebb emberrel értek el a szálláshely-szolgáltatókkal együtt 2019-ben még 185 ezer főt foglalkoztató piacon – emelte ki. Ugyanakkor
az étlapi árakban nem tudják érvényesíteni az indokolt költségnövekedést az éttermekben, mert félnek attól, hogy elvesztik a vendégeiket.
A magyarországi vendéglátás árai még mindig 30-50 százalékkal vannak a nyugat-európai átlag alatt, miközben az alapanyag helyenként külföldön olcsóbb. Kovács László szerint itthon csak a bérköltség alacsonyabb a nyugat-európainál, de ez is egyre kevésbé jellemző, és az energiaárak is kiegyenlítődtek már.
Borítókép: MTI / Krizsán Csaba
