Alpbachi Fórum: a kérdés, hogy marad-e a jólét Európában

Hírek Murányi Ernő
A nagy kérdést az egyhetes Alpbachi Fórumon vitatták meg. A fórumon szót ejtettek a világgazdaság radikális szerkezeti változásáról és az ukrajnai háború lehetséges következményeiről is.

„Nyolc évvel az EU-ból való brit kilépésről szóló népszavazás és négy évvel a Brexit végrehajtása után Európa már nincs vezető szerepben a világban, sem gazdaságilag, sem politikailag” – sokkolta a fórum több ezer diákból, tudósból, szakértőből és politikusból álló résztvevőjét Andreas Treichl, az Alpbachi Fórum elnöke nyitóbeszédében.

A gyorsan változó globális helyzetben pedig kulcsfontosságú lenne, hogy „felismerjük a tennivalóinkat, az EU és tagjai azonban csak „a gazdaságra vonatkozó szabályozások kialakításában járnak élen, de a végrehajtásában nem”. Ez ugyanúgy vonatkozik az ökológiai szerkezetátalakításra, mint a biztonság vagy a védelmi politikára – tette hozzá.
Treichl, aki korábban az Erste Group vezérigazgatója volt nem habozott hangsúlyozni az európai elszántság és egység fontosságát, mint a kilábalás nélkülözhetetlen feltételét. Az elkövetkező években dől el, hogy Európa még évtizedekig a jólét, a társadalmi béke és a megújulás fellegvára maradhat-e – emelte ki.

Széles körű a pesszimizmus Európa jövőjével kapcsolatban

Sok résztvevőnek azonban kétségei vannak, és nem csak a két és fél éves ukrajnai háború okozta óriási bizonytalanság miatt. Ez a széles körű kiábrándultság már az első előadásokon, szemináriumokon, beszélgetéseken, túrákon is szembeötlő volt. Az Egyesült Államok és Kína vehemensen igyekszik kiterjeszteni dominanciáját a világban, ahogy a BRICS-államok és számos ázsiai város is. Hol marad hely mindebben Európának – teszik fel a kérdést.

Joschka Fischer volt német külügyminiszter például meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a kilátásokról, mondván, hogy a világon senki sem vár az európai államokra. Nem hitte volna, hogy 1945 óta először visszatér a hódító háború a kontinensre. Másrészt Fischer elképzelhetőnek tartja, hogy a nacionalizmus erősödése, a jobboldali populisták és radikálisok sikere tönkreteheti az európai integrációt. Reményei szerint a fiatalok saját kezükbe veszik a dolgokat, bekapcsolódnak a politikába és aktívan védik a közös Európát és az EU-t.

Barroso optimista

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke, aki részletesen beszámolt a nehéz, válságos időkben szerzett tapasztalatairól, sokkal optimistább volt. Még a pénzügyi és euróválság, a görög krízis és a 2014-től kezdődő nagy migrációs hullámok idején is voltak, akik úgy vélték, hogy az unió nem fogja túlélni.

Ma pedig az euró sikeres globális valuta – hangzott az érvelése.

Az expolitikus reagált a viták másik visszatérő témájára is, hogy tudniillik az EU elég gyors-e ahhoz, hogy lépést tartson a világ radikális változásával. Legyen szó akár az Amerika és Kína által dominált digitalizációról, akár az éghajlatváltozásról, és mindenekelőtt: az európai ipar mélyreható szerkezetváltásáról!

„Nincs visszaút” – mondta Barroso –, „bármi is lesz az ukrajnai háború kimenetele, a világunk teljesen más lesz”.

A technológiai innováció és a versenyképesség jelentős növekedése mellett döntő tényező lesz, hogy sikerül-e Európának szorosabban magához láncolnia nagy potenciállal rendelkező szomszédait. A feladatok listájának élén Afrika áll. Létfontosságú a proaktív közeledés Afrikához, a közös fejlesztés és kereskedelem – mutatott rá.

Az osztrák gazdasági miniszter is bizakodó

A fórumon azonban nem csupán veteránok jelentek meg, ott volt például Martin Kocher osztrák gazdasági miniszter is, aki – a Kronen Zeitungnak elmondta, hogy minden bizonnyal számos probléma van Európában olyan területeken, mint az e-autók és a fotovoltaikus rendszerek.

A teljes cikk itt olvasható.

Fotó: AFP

Ezek is érdekelhetnek

További híreink