Csak Németországban körülbelül 14 ezer fiatal dolgozik ma au pairként, így ez a típusú munkavállalás, tapasztalatszerzés még mindig népszerűnek mondható. Viszont kiporciózott, minimális étkezési lehetőségről, folyamatos takarítási kényszerről, vagy a megbeszélt heti 30 óránál jóval több munkáról is számolnak be fiúk és lányok, akik európai au pairkedtek, és mélységesen csalódtak. Világot látni szerettek volna, kipróbálni, meg tudnak-e állni a saját lábukon, nyelvet tanulni, de nem ezt kapták a vágyott munkától. Mi lehetett a gond?
Hogyan szabályozható az au pair munka?
„A folyamat elengedhetetlen része, hogy regisztrált au pair ügynökséggel kössön szerződést, aki ebbe belevág – szögezi le Mateidesz Katalin, a kilenc éve működő Aupairfect ügynökség tulajdonosa. – Az ügynökségi regisztrációhoz ma Magyarországon munkaközvetítői engedély szükséges, ha valaki ezzel nem rendelkezik, hivatalosan nem végezhet ilyen jellegű tevékenységet.”
A megállapodás során egy szerződésben rögzíteni kell az ügynökséggel való együttműködés részleteit (pl.: mit vállal a jelentkező, miért vállal felelősséget az ügynökség, mekkora összeg a programdíj), másrészt a családdal is köttetik egy szerződés az elvárásokról és a juttatásokról. „Az au pair feladata hatvan százalékban a gyerek(ek) ellátása, negyven százalékban a háztartás vezetése – bár nagyon sok vendéglátócsaládnak van háztartási alkalmazottja is. Az megbeszélés kérdése, hogy mondjuk vasalni vagy az egész családra kell-e vacsorát főznie, viszont kerti munka vagy ablakpucolás már nem férhet bele. A gyerekek általában napközben intézményben vannak, ez alatt tud nyelviskolába járni, kirándulni, pihenni az au pair.”
Fotó: Shutterstock
Egy au pair átlagosan heti maximum 25-30 órát dolgozik, de Mateidesz Katalin felhívja rá a figyelmet, hogy ez országonként változhat. „Európán belül nincs erre egységes szabályozás, de egyes országok már törvényileg rögzítették a feltételeket, így Németország, Svájc vagy Ausztria. Ausztriában például az au pair számára adható „zsebpénzt” a mindenkori osztrák minimálbérhez igazítják. A spanyolok viszont pusztán a szokásjog alapján díjaznak, így ha egy család 100 eurót kínál egy hétre, az is rendben van, de ha csak 80-at, azt is megtehetik.” Hetente minimum egy szabadnapot kell adni az au pairnek, és havonta minimum egy teljes hétvégét, illetve 10-20 nap közötti fizetett szabadság is jár a teljes 9-12 hónapra vetítve – ezt a szerződésben ugyancsak rögzítik. Amerikában csak egy évre lehet szerződni, Európában ebben nagyobb a mozgástér, de például Svájcban is csak egy teljes évre fogadnak a családok au pairt.
Fontos, hogy egy ügynökség az au pair munka teljes folyamatát szabályozza és átlássa. A szakember elmondása szerint, náluk nem addig ügyfél egy fiatal, amíg megtalálják a számára ideális külföldi családot, hanem amíg a munka végeztével – általában kilenc-tizenkét hónap, vagy nyári munka esetén három hónap múlva – hazatér. A jelentkezőket komolyan szűrik, ahogy egy fejvadász cég egy leendő alkalmazottat, mert miként fogadó családnak, úgy au pairnek sem alkalmas mindenki.
Spanyolország most a legnépszerűbb
Bár heti 120 eurót is kereshetnek az au pair munkára vállalkozó fiúk és lányok, Mateidesz Katalin szerint nem gazdasági megfontolásból indulnak neki ennek a kalandnak. „Ez egyrészt nem fizetés, ezért nevezzük „zsebpénznek”. És itt a teljes csomagot kell nézni, ami tartalmazza a biztosítás, a szállás, az ellátás, a nyelviskolai hozzájárulás, az utazás költségét. Néhány ebből opcionális, a fogadó család mondhatja meg, hogy mit vállal, amennyiben az adott ország nem szabályozza. Például Németországban rögzített, hogy havi minimum 50 euró nyelviskolai hozzájárulást szükséges kifizetni az au pairnek, és állni kell azt is, hogy az illető a nyelviskolába eljusson (tömegközlekedéssel vagy autóval). Ha valaki részt vesz egy ilyen programban – persze, ha olyan alkat, akár össze is spórolhat egy bizonyos összeget –, de ne pénzügyi alapra helyezze. A lényeg, hogy mennyit tud fejlődni egy év alatt. Ez egy kulturális csereprogram: megismerkedhet egy másik ország mindennapjaival, szokásaival, kultúrájával. Megtapasztalhatja, hogy a családi otthont elhagyva, hogyan tud megállni a saját lábán, beilleszkedni egy új környezetbe. Plusz olyan szintű nyelvtudást szedhet össze, amiért itthon súlyos összegeket kellene fizetnie. Több visszatérő au pairünk szerzett magának szakmai gyakorlatot a kint töltött idő alatt, kötött nemzetközi kapcsolatokat, barátságokat. Vagy támadt kedve külföldi egyetemen folytatni a tanulmányait. Az egyik au pairünk Madridban dolgozott egy családnál, őt úgy megszerették, hogy a família már másodszor jön Budapestre hetekre, mert kíváncsiak lettek az országra, míg korábban el sem tudták helyezni a térképen.”
A teljes cikk a vg.hu-n olvasható.
Borítókép: illusztráció, forrás: Shutterstock
