Alacsonyan maradhat a munkanélküliségi ráta

Hírek Figyelo.hu
Hónapok óta rekordokat döntöget a hazai foglalkoztatottság, ám a további bővülés már jókora korlátokba ütközhet.

A következő években is 4 százalék alatt maradhat a hazai munkanélküliségi ráta, ha a koronavírus-járvány nem okoz újabb problémát a világgazdaságban. Az emelkedő energia- és nyersanyagárak azonban lassíthatják a beruházások bővülését, csökkentve az új munkaerő iránti igényeket – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A szakember szerint a tavaly év elején indult kilábalással gyors ütemben csökkent a munkanélküliség, ezt segítette, hogy a járvány alatt is meglehetősen rugalmasan reagáltak a szereplők.

Van még némi tér felfelé, amelyet a gazdasági kilábalás is tágít, de eközben rengeteg kockázat jelent meg a vállalatok oldalán

– hívta fel a figyelmet az elemző.

Októberben mintegy 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, ebből a hazai elsődleges munkaerőpiacon – a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen alkalmazott munkavállalók nélkül – 4,5 millióan, amire utoljára a rendszerváltás idején volt példa, tehát kifejezetten jól vészelte át az elmúlt másfél évet a hazai munkaerőpiac. Pedig tíz évvel ezelőtt korántsem volt ideális helyzetben, 2010-ben a magyar foglalkoztatás közel azonos szinten volt a göröggel (a 15–64 év közöttiek foglalkoztatási rátája Magyarországon 57 százalékos volt, miközben Görögországban 59,1 százalék), 2021 második negyedévére ugyanez hazánk javára 73,1 százalékra módosult, ami több mint 10 százalékponttal nagyobb, mint a sokat szenvedett déli tagállamé.

Továbbra is arra számítunk, hogy feszes marad a munkaerőpiac, már csak lassú növekedés jöhet a foglalkoztatottságban

– mondta a gazdasági lapnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint rengeteg tényező együttes hatása játszik szerepet abban, hogy a munkaerőhiány egyelőre nem csillapodik a magyar gazdaságban. Kifejtette: Magyarországon évek óta nagyon magas a beruházási ráta, az autóipar mellett a feldolgozóipar más területein is rengeteg kapacitás épült ki, ami folyamatosan táplálta a munkaerő-keresletet. Emellett a munkaerő termelékenysége is számottevően bővült, amiből a kis- és közepes vállalatok is kivették a részüket, a felzárkózási ütemük nagyobb volt, mint a nagyobb vállalatoké. Ugyanakkor Angliához, Németországhoz vagy Ausztriához képest a hazai bérszínvonal még mindig el van maradva, ami erős munkaerő-elszívást eredményezett.

Harmadával ér többet a minimálbér, mint tíz éve

Visszafelé is jöttek a munkavállalók, de még most is több százezres nagyságrendben dolgoznak magyarok külföldön

– magyarázta Perlusz László a feszes munkaerőpiac okait.

A VOSZ főtitkára szerint a szűkülő munkaerő-kínálatnak köszönhetően a hazai gazdaságpolitika fókusza már egy ideje nem a mennyiségre, hanem a minőségre, az innovációra helyezi a hangsúlyt a foglalkoztatásban, és a hatékonyságjavulást és a digitalizációt a piac is kikényszeríti. A vállalatok méretétől is nagyban függ, hogy miképp reagálnak. A multinacionális vállalatok esetében folyamatos a technológiai váltás, a hazai kisvállalkozások számára azonban hiába a számos fejlesztési pályázat, nehezebben elérhetők az új technológiák, amelyek csak tovább növelik a meglévő versenyhátrányukat – figyelmeztetett Varga Zoltán, az Equilor elemzője.

Két-három hónap alatt lehet elhelyezkedni Magyarországon

(Borítókép: Getty Images)

További híreink