A 14 éves Hannah Smith csak azért regisztrált be bő két éve, mert az ekcémája miatt szeretett volna tanácsokat kapni, ám praktikus tippek helyett durva sértésekkel bombázták a webes zaklatók „Tégy meg egy szívességet és légy öngyilkos” szólt az egyik poszt. Az igen érzékeny lány pár napnyi intenzív zaklatás után – végső kétségbeesésében – nem szüleihez fordult, hanem csak Facebook oldalára írta ki a segélykiáltását: „Azt hiszed, hogy meg akarsz halni, de igazából azt szeretnéd, hogy megmentsenek.” Szavai azonban nem találtak megértő fülekre. Talán egy mai középkorú ezt nehezen érti, de a zaklatott és hiperérzékeny kiskamasz annyira tehetetlennek érezte magát, hogy egy nappal a bejegyzés elküldése után felakasztotta magát.
Egy ennyire tragikus eset szerencsére kevés akad, ugyanakkor a tinédzserek harmada-fele élt már át hasonló trollkodást, zaklatást valamelyik közösségi oldalon. A kutatások szerint a cyberbullyingnak (online megfélemlítésnek, vagy kiberzaklatásnak) elkeresztelt jelenség oka egyszerű. Mint közismert, az iskolákban gyakori, hogy a diákok egymást – főleg a gyengébbeket persze – nyaggatják, zaklatják, sőt terrorizálják. Ám a világháló új eszközöket adott a rosszindulatú, fiatal támadók kezébe. Mivel el tudják rejteni a kilétüket, a kipécézett alanyok zaklatásába olyanok is bátran beszállnak, akik élőben nem is mernének konfrontálódni. A tűzre pedig csak olajat önt a tény, hogy a neten nem kell szembesülni a másik reakciójával sem! Például a bántalmazott hiába sírja el magát, mivel a többiek ezt nem látják, így ez nem is fogja őket vissza. A virtuális világban felnövő nemzedék tagjai pedig nem is igazán tesznek különbséget sokszor az offline és az online csúfolódások, rágalmak közt.
Dél-Koreában új szabályokat vezettek be, miután 2007-ben kiderült, hogy legalább minden negyedik diákot ért már támadás a weben. Ennek megfelelően egy ideig az online profilokat csak valódi névvel és személyi igazolvánnyal(!) lehetett létrehozni. A szabályozást ugyanakkor alkotmányellenesnek találták és 2012-ben visszavonták. Ennél visszafogottabb eszközökkel, de az öreg kontinensen is igyekeznek felvenni a kesztyűt a jelenség kapcsán. Az időközben a Verizonhoz került Yahoo szakemberei például tavaly jelentették be, hogy olyan öntanuló szoftvert fejlesztenek, amely képes észrevenni, ha valaki durván sértő megjegyzéseket tesz, majd automatikusan törli ezeket, méghozzá 90 százalékos hatékonysággal.