Agrárszektor: a válság lehetőség is a termelőknek

Hírek Tóth Balázs
Akár a teljes magyar agrárszektor, úgy a paprikatermesztők számára is komoly kihívásokat hozott az elmúlt egy év, az aszály, a drasztikus energiaár-növekedés, a magas infláció közvetlenül befolyásolta az eredményeiket. A gazdasági válság azonban a magyar gazdák számára akár kedvezően is átrendezheti az európai felvevőpiacot – derült ki a közel ötszáz kertészt képviselő DélKerTÉSZ által szervezett XI. Magyar Paprika Nap című rendezvényen, Szentesen.

A magyar mezőgazdasági szektor már évek óta számos nehézséggel küzd: egyrészt a klímaváltozás folyamatos kihívás elé állítja még az üvegházi és a fóliás termelést is, másrészt az elmúlt két évben a koronavírus-járvány gazdasági következményei is hatással voltak az ágazatra. Idén az aszály, a vízhiány és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság, az inputanyagárak növekedése okozza a legnagyobb problémát a termelésben. A magyar mezőgazdaság számára a következő évek legfontosabb kérdése a vízellátás fejlesztése és az időjárás szélsőségeinek ellenálló növények termesztésének elterjesztése.

Kulcskérdés az öntözővíz biztosítása

Az újabb aszályos nyár azt bizonyította, hogy rövid és hosszú távon egyaránt kulcskérdés az öntözővíz biztosítása, a felszín alatti és feletti vizek hasznosítása – hangsúlyozta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. A magyar agrártermelők, így a DélKerTÉSZ számára nemzetközi szinten is versenyelőnyt nyújt a termálvíz, amelyet az üvegházi és fóliás termelésben tudnak hasznosítani a gazdák. A termálvíz hatékony felhasználása kiemelten fontos feladat a következő időszakban országos szinten is. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet ma Magyarországon.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a fórumon elmondta, hogy a tárca kiemelt célja a geotermikus adottságok kiaknázása, hiszen jelenleg csupán a lehetőségeink 10-15 százalékát hasznosítjuk. A mostani energiaválságban egyre inkább érződik, hogy a geotermikus energia nemzetközi szinten is versenyképes alternatívát jelenthet a hazánk számára a hagyományos energiaforrásokkal szemben. Karcsú József környezetkutató előadásában kiemelte, hogy Magyarország a termálvíz-hőenergia hasznosításában az ötödik a világon, a hazai szinten legjelentősebbnek számító Szentes környéki geotermikus energia felhasználása pedig nemzetközi összehasonlításban is említésre méltó, hiszen itt található Európa legsűrűbb geotermikus mezője, valamint a második legnagyobb, geotermikus energiára építő fűtési rendszere.

Precíziós, víztakarékos öntözési rendszerek

Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a vízellátáshoz köthető fejlesztések mellett továbbra is a legkorszerűbb technológiákat célszerű alkalmazni, melyek során a leginkább víztakarékos öntözési technológiákkal kell a növények vízellátását biztosítani. A hatékony termelés másik kulcsa, hogy minél nagyobb ellenálló képességgel rendelkezzenek a vetőmagok. A megfelelő terméshozam eléréséhez egyre nagyobb szükség van a termésfokozó alternatív készítmények, az úgynevezett biostimulátorok alkalmazására is. Idén a kártevők száma is emelkedett a növényházakban, ugyanis nem találták meg a szántóföldön a táplálékot az időjárási körülmények miatt. A hajtatott növénytermesztés a természeti körülmények változása miatt évről évre összetettebb kertészeti tudást igényel.

A támogatások és az energiaválság

Az Agrárminisztérium 2020-tól 319 milliárd forint támogatást kíván adni a szektornak, melynek jelentős részét kertészeti üzemek megújítására és precíziós fejlesztések támogatására fogják fordítani. A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére 50 milliárd forintot szán a tárca. A támogatások mellett a legfontosabb, hogy a növekvő termelési és szállítási költségeket érvényesíteni tudják a termelői árban. Korábban is lényeges szempont volt, az idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az energiafelhasználás és az energiaár, főképpen a fűtött körülmények között termelő fóliasátras, üvegházas termelésnél. A gazdáknak, ezen belül a DélKerTÉSZ termelőinek segítséget nyújtana egy olyan szabályozás, amely egy úgynevezett kedvezményes mezőgazdasági energiaárat biztosítana. Ha az áram, a gáz ára tartósan ilyen magas marad, és nem lesz mezőgazdasági célú energiaár, akkor a termelők ezt a megugró költségtételt nem tudják majd kitermelni.

Előny az ország földrajzi helyzete

A hajtatott paprika és a paradicsomfélék további külpiaci terjeszkedése és az alternatív fehérjeforrások – a zöldborsó és a csemegekukorica – iránti kereslet felfutása stratégiai szempontból is kitörési pont lehet. Az üzemanyagok drágulása miatt a korábbi ellátási láncokon való szállítás drágább lett, például Észak-Afrikából magasabb áron juthatnak el a zöldségek a nyugat-európai piacokra. Magyarország közelebb esik a nyugat-európai országokhoz és még inkább a környező közép-európai országokhoz, és így megfelelő minőséget, mennyiséget tud biztosítani számukra. A válság alatt tovább kell folytatni a fejlesztéseket, mind a termelés, mind pedig a logisztika és kereskedelem terén, hogy a termelőink ott maradjanak a már megszerzett piacokon.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink