Az elemzők által készített összegzés szerint az agrárgazdaság szereplőinek 2022 áprilisa és júniusa közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelését alapvetően befolyásolta, hogy sorra járnak le a fixált árú áram- és gázszerződések, így a legtöbben már jelentősen megnövekedett energiaárakkal működtetik üzemeiket. Rontotta a kilátásokat a felhasznált anyagok és a takarmány árának az orosz-ukrán háború hatására is bekövetkező emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, valamint a magas infláció lehetséges hatásai, így a fogyasztás esetleges csökkenése miatt. Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani, és a jelenlegi helyzetnek még kedvező hatásai is lehetnek egyes termékpályákon, elsősorban az import visszaszorulása miatt.
Az önellátás garancia
Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója rámutatott: adottságai révén Magyarország teljes mértékben önellátó alapvető élelmiszerekből, és garantált az élelmiszerellátás biztonsága. Jelezte: a terméskiesés a kivitel mennyiségében hozhat csökkenést, a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és a magasabb piaci árak azonban kompenzálhatják a volumenkiesést. Lehetnek olyan termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülnek az importárukat behozókkal szemben. Az index alakulását nézve Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 második negyedévében 30,0 pontra csökkent a 1-től 48 pontig tartó skálán, ami 1,1 pontos visszaesés az első negyedévi 31,1 ponthoz képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos csökkenést jelent. Legutóbb 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának elején mutatott hasonló értéket a bank agrárpiaci felmérése.
A kilátások változatlanul egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Így is volt azonban olyan termékpálya, a hajtatott zöldségeket termelő kertészeteké, amelyen javultak a kilátások az előző negyedévihez képest. Egyes termékpályákon viszont jelentős a forgóeszközhiány. Az állattenyésztésben jelenleg már 100 milliárd forint nagyságrendű, amelyet támogatási vagy banki forrásból pótolni kellene, hogy elkerüljük a kibocsátás csökkenését – hívták fel a figyelmet a bankcsoport elemzői. Amennyiben az aratás nem juttatja elég bevételhez a szántóföldinövény-termesztőket, ezen a területen is likviditáshiány alakulhat ki. Rámutattak továbbá, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezet és a tervezhetőség bizonytalansága nem támogatja a beruházásokat.
A jövedelmezőség csökkenhet a növénytermesztésben
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – továbbra is erős a kereslet. A szántóföldi növénytermesztők arra számítanak, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség. Az előző negyedévhez képest jelentősen romlottak a kilátások, főként a búzatermékpályán, de a kukorica és az olajos növények esetében is.
Nehéz helyzetben az állati termékeket előállítók
Az állati termékeket előállító termékpályák közül a húsmarha-tenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget, a kilátások azonban így is romlottak az év elejihez képest. A tejtermelésben szintén csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelőket pedig súlyosan érinti az aszály. Az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi esetében meredeken emelkednek az árak. Ez részben kompenzálja a takarmány jelentős mértékű, akár 50-70 százalékos drágulását, az istállók világításához, hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energia árának növekedése viszont még nem épült be az árakba. A vágócsirke kilogrammonkénti ára rövid időn belül elérheti az 500 forintot.
Bizakodóak a kertészetek
A vizsgált termékpályák közül 2022 második negyedévében a hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább pozitív, átlag feletti helyzetértékelést. A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedett az inputanyagok ára, a termékpályának komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiát használnak a termelők. A szőlő-bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások, a szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, hogy mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.
Fotó: vg.hu
